Éppen egy évvel ezelőtt határozott erről a közgyűlés, s a cigány iskola újranyitása mellett gazdasági megfontolások miatt négy másik városi iskola bezárása, illetve átszervezése mellett is döntöttek. Az előző, szocialista városvezetés azért záratta be a rossz minőségű oktatást nyújtó, szegregált iskolát, mert tartott attól, hogy a roma gyerekek oktatási esélyeiért küzdő alapítvány, miután beperelte a fenntartó önkormányzatot, a pert jó eséllyel megnyeri. Nyíregyházán, azaz egy több iskolával rendelkező településen ugyanis a roma gyerekek elkülönítése nyilvánvaló volt.

A bezárt iskolát uniós, állami és önkormányzati források bevonásával felújították, és a Huszárvár elnevezésű épületben szociális és kulturális szolgáltató központot nyitottak 2009-ben. Ezért is volt váratlan fordulat, hogy az időközben fideszessé váló városvezetés tárgyalásokat kezdeményezett a Hajdúdorogi Egyházmegyével arról, hogy a görög katolikusok nyissák újra a telep cigány iskoláját. A város emellett pénzhiányra hivatkozva megszüntette a nagyvárosok elengedhetetlen integrációs eszközét, az iskolabuszt, amely a huszártelepi gyerekeket Nyíregyháza különböző iskoláiba szállította.

A Roma Oktatási Alap (ROA) felhívta a városvezetés figyelmét arra, ha újranyitják az iskolát, az a huszártelepi roma gyermekek elkülönítéséhez vezethet, ahogy ez korábban is történt. Álláspontjuk szerint „kulcsfontosságú, hogy mindenki, így az egyházak is, vegyenek részt a romák oktatási helyzetének javításában, és korszerű szakmai módszertan alapján működő, integráló oktatási intézmények, ne pedig csak roma gyerekeket oktató iskolák újraindításával”. A ROA emellett felajánlotta azt az alternatívát, amely a cigány iskola újranyitása helyett egy „komplex, szolgáltató, szociális feladatokat is ellátó, tanoda típusú intézmény működtetéséről” szólt. A civil szervezet a pénzhiány miatt megszüntetett iskolabusz költségeit átvállalta volna a várostól.

A felajánlással nem éltek, Nyíregyháza polgármestere nem válaszolt. Ráadásul a közigazgatási tárca felzárkóztatásért felelős államtitkára megerősítette a várost döntésében, és kiállt a cigány iskola újranyitása mellett. Erről Balog Zoltán még felzárkóztatásért felelős államtitkárként, a honlapján számolt be, még februárban. A jelenleg már emberi erőforrás miniszterként ténykedő Balog így ír: „a szabolcsi megyeszékhelyen a romák integrációja kapcsán már elindult egy nagyon komoly szakmai munka az egyház, a város önkormányzata és a kormányzat részvételével”. Balog akkor azt nyilatkozta, „a görög katolikus egyház a Huszártelepen működő általános iskola átvételével egy integrációs programot kezdett el”.

Megkérdeztük a Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárságot, miért támogatják egy olyan iskola újranyitását, amelyet a cigány gyerekek elkülönítésének nyilvánvaló ténye miatt zártak be korábban. Ha a görög katolikusok nyitják újra, az akkor is szegregáló magatartás, ami a hatályos magyar jogszabályok szerint jogellenes.

Az államtitkárság válaszát szó szerint közöljük: „Balog Zoltán nem a görög katolikusok képviselője, és nem is ő kívánta újranyitni az iskolát. Ám azt fontos leszögezni, hogy ha egy olyan helyen, ahol korábban iskola működött, majd azt újranyitják, nem következik automatikusan belőle az, hogy az újranyitást követően is hátrányt szenvednek majd az odajáró gyerekek. Amennyiben a görög katolikusok iskolát nyitnak, és az ott élő családok, élve a szabad iskolaválasztás jogával, úgy döntenek, hogy a legjobbat azzal teszik a gyermeküknek, ha egy szeretetteljes, gondoskodó iskolai légkörben, »sajátjaik« között, hozzájuk közel jár a gyermekük iskolába, akkor van-e ebben joga őket bárkinek megakadályozni. Az integráció a konkrét esetben is akkor lehet sikeres, ha érintettekkel együtt és nem ellenükre akarják a helyi szereplők megvalósítani azt. A korábbi integrációs program, mely az iskola bezárásához vezetett, megszokott környezetükből, szüleik látóköréből kiszakította a gyerekeket, hogy széttörve az addigi iskolai közösséget, idegen környezetbe kényszerítse őket. Ergo eleve sikertelenségre volt ítélve.”

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója nem érti, miért hívja az államtitkárság a szegregációt integrációnak. Mohácsi Erzsébet azt sem érti, hogyan tudnak a gyerekek a „sajátjaik között” integrálódni. A jogvédő szerint az idegen környezetre hivatkozni azért sem szerencsés, mert a gyerekeknek a görög katolikus vallási környezet sem megszokott. Hangsúlyozza: lehet, hogy odafigyelésben és gondoskodásban részesülnek a gyerekek, de nem ez az igazi kérdés, hanem az, hogy a törvénytelen gyakorlat mellett milyen színvonalú oktatást kapnak. Ez pedig majd csak akkor derül ki, amikor látszik, hányan tanulnak tovább érettségit adó intézményekben. De e kísérletre 8 évet kell várni, míg az elsősök középiskolás korúak lesznek.

A Népszabadság megkérdezte az államtitkárságot, tisztában vannak-e azzal, hogy uniós pénzeket szegregáló programokra nem fordíthatnak. Ennek azért van jelentősége, mert a Huszárvár kialakításához uniós forrásokat használtak. Az uniós források elnyerésének viszont az egyik feltétele az, hogy az európai forrásokból támogatott intézmény öt éven keresztül tartsa meg tulajdonosi szerkezetét és azt a tevékenységet, amelyre a pénzt kérte.

Nos, az államtitkárság, amelyet az elesettek, szegények, kirekesztettek felzárkózásáért, integrációjáért hoztak létre, kérdésünkre így válaszolt: „A rendelkezésre álló forrásokat fordítjuk szegregáló programokra.” Megkérdeztük, miért fogalmazott Balog Zoltán államtitkárként az iskola újranyitása kapcsán úgy, hogy az egy integrációs program része. Ha csak roma gyerekek járnak egy iskolába, az mitől integráció?

„A roma és nem roma gyerekek is magyarok. Aki egy sajátos szám és százalékmisztikával tesz különbséget etnikai alapon cigány és nem cigány magyar gyerekek között, az abból az alapvetően téves és sértő feltételezésből indul ki, hogy aki cigány, az automatikusan hátrányos helyzetű, aki pedig nem, az automatikusan a kirekesztő többséghez tartozik. Ma nem etnikai alapon kell felzárkóztatni, hanem szociális alapon, a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű gyermekek többsége nem cigány magyar gyerek” – írja az államtitkárság.

Mohácsi Erzsébet szerint ebben az iskolában a kirekesztés és az elkülönítés etnikai alapon történt. A városvezetés azért szüntette meg az iskolabuszoztatást, mert nem akarta, hogy a roma gyerekek bejárjanak a többi iskolába, s ha ez nem így lett volna, akkor elfogadja a ROA felajánlását az iskolabusz működtetéséhez, továbbá a pénzét nem az újranyitásra, hanem a meglévő integrációs program javítására költötte volna. Az ügyben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az iskola újranyitása miatt beperelte Nyíregyháza önkormányzatát, második körben pedig a görög katolikusokat is. Nyáron a bíróságnak végzést kell hoznia arról az ideiglenes intézkedés elrendeléséről, hogy szeptemberben indulhat-e újabb első osztály Nyíregyháza szegénytelepén.

Balog elégedett

„Ritkán dicsérnek mostanában bennünket nemzetközi szinten. Gyakran rasszista országnak bélyegeznek, de amikor a konkrétumokról van szó, kiderül, élen járunk a társadalmi integrációban” – nyilatkozta a napokban a Kossuth rádiónak Balog Zoltán, immáron humánminiszterként. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár pedig úgy nyilatkozott: „Nem értünk egyet az amerikai külügyminisztérium 2011-es országjelentések az emberi jogi gyakorlatról című felmérésének több megállapításával, mert Magyarországon nincs roma diszkrimináció.” 

Telepi gyerekek