Horthy újra bevonul Budapestre?
Molnár-Gazsó János, a rend főkapitánya bízik abban, hogy az emlékmű októberben már állni fog – reményei szerint a budai Várban. A szobor ihletője egy közismert korabeli jelenet: Horthy Miklós fehér lovon bevonul a „bűnös városba”, Budapestre.
Mintegy félmillió forint gyűlt össze azon a sashalmi jótékonysági bálon, amelyet a Vitézi Rend – két fideszes parlamenti képviselő, Kovács Péter XVI. kerületi polgármester és Szatmáry Kristóf államtitkár fővédnökségével – a szobor felállításának támogatására szervezett a közelmúltban. Molnár-Gazsó közlése szerint a szükséges pénz harmada már megvan, és különböző támogatóktól nagyjából ugyanennyire kaptak ígéretet.
Az államtól vagy pártoktól nem kérnek segítséget, de a vitéz főkapitány szerint így sem lesz leküzdhetetlen akadály előteremteni a hiányzó 8-10 milliót. „Vannak komoly, nemzeti érzelmű mecénásaink” – mondta, ugyanakkor cáfolta a feltételezést, hogy közéjük tartozna Széles Gábor nagyvállalkozó is. A korábbi években Széles valóban támogatta anyagilag a Vitézi Rend működését, és kitüntetést is kapott a szervezettől, ám eddig nem jelezte, hogy hozzá kíván járulni a szobor létrehozásához. A történészek és a társadalom jelentős része vitatott történelmi személyiségnek tartja a volt kormányzót. Sokak szerint háborús bűnös. Az éledni látszó Horthy-kultusz megnyilvánulásai ellen különféle tiltakozások folynak – az aláírásgyűjtéstől a tüntetésig. Dániel Péter ügyvéd például a Somogy megyei Kerekiben vörös festékkel öntötte le a kormányzó újonnan avatott faszobrát.
Molnár-Gazsó János szerint jó lenne, ha „2012-ben végre helyesen ítélnénk meg a történelmet”, egyébként is, ha a „megszálló szovjet katonáknak” lehet emlékművük, akkor Horthynak miért ne lehetne. A Vitézi Rendet – állította – a tiltakozó akciók csak megerősítették szándékában: „Addig kell csinálni, amíg Horthy Miklós személye az egész országban elfogadottá nem válik.”
Igaz, a bronz lovas szobor tervén dolgozó művész egyelőre éppen a Kerekiben történtek miatt nem kívánja nyilvánosságra hozni a nevét. Annyit lehet tudni, hogy a Horthy budapesti bevonulását felidéző szobor a művész elképzelései szerint „ötnegyedes” lesz, 25 százalékkal nagyobb az életnagyságúnál. Ha elkészül a végleges terv, és összejön a pénz, akkor a Vitézi Rend megkeresi Tarlós István főpolgármestert, hogy a szobor elhelyezéséről tárgyaljon.
A legalkalmasabb helyszínnek Molnár-Gazsó János a budai Várat tartja, hisz „a kormányzó sok éven át innen irányította az országot”. Más budai közterület is szóba jöhet, a döntés a főpolgármester kezében van. A vitéz főkapitánynak érezhetően meg se fordul a fejében, hogy Tarlós megtagadja a kérést.
Molnár-Gazsó úgy véli, tartható az eredeti menetrend, és októberben megrendezhetik a szoboravatást. „Nem célunk politikai vitákat gerjeszteni. A Vitézi Rend nem politikai szervezet. Elsősorban nem is a politikusnak akarunk szobrot állítani, hanem a katonának és a kormányzónak” – mondta kissé talányosan.
A Vitézi Rendet 1920-ban Horthy Miklós alapította, azaz – ahogyan annak idején a kormányzó fogalmazott – elültette a „véráztatta televény magyar földbe”. A jelenleg egyesületként működő rend a katonai hagyományok ápolását is feladatának tekinti. Több irányzat létezik, a Horthy család nemrégiben az egység megteremtésére szólított fel. Molnár-Gazsó a családnak írt válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy ez jórészt már meg is történt: az általa vezetett szervezet tavaly egyesült a Horthy Miklós Vitézi Rend Alapítvánnyal és a Vitézi Rend Kárpát-medence Kormányzósággal. Más kérdés, hogy a Történelmi Vitézi Renddel továbbra sincs megállapodás.
A szervezet honlapján közölt történeti ismertető nem hallgatja el, hogy 1944-ben a Vitézi Rend tagjainak egy része közreműködött a nyilas rezsim működtetésében. Némelyek magas pozíciót töltöttek be Szálasi Ferenc rémuralma idején.
A teljesség igénye nélkül: Farkas Ferenc az úgynevezett Számonkérőszék, a nyilas népbíróság elnöke volt. Radnóczy Antal – Szálasi alatt a vezérkar személyzeti osztályának vezetője – titkos iratokat juttatott a németek kezébe. Czanik Géza a deportálásokat irányító Adolf Eichmann tanácsadója volt, Detre Gyula pedig Szálasi testőrségét vezette.
Mindazokra, akik a nácik és a nyilasok kiszolgálóivá váltak, a Vitézi Rend „esküszegőként és gyilkos árulóként” tekint – hangsúlyozta Molnár-Gazsó János. A rendszerváltás után újjászervezett Vitézi Rend templomokban, egyházi személyek – esetenként katolikus vagy református püspökök – részvételével tartja avatási szertartásait. A főkapitány közlése szerint a taglétszám 4500 körül mozog. Az ismertebb személyiségek közül Szakály Sándor történész vagy pél dául Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes is a rend tagjai közé tartozik.
Visszatérve a volt kormányzóhoz: június közepén a Fejér megyei Csókakőn helyi kezdeményezésre Horthy-mellszobrot állítanak. Molnár-Gazsó János arra számít, hogy egyre csökken majd a társadalom ellen állása, és eljön az idő, amikor Magyarország minden nagyobb településén emlékműve lesz Horthy Miklósnak.
