– A rendszerváltó alkotmány huszadik évfordulóján mondtam el javaslataimat – idézte föl Gerő András, és hozzátette: abból indult ki, hogy autoritásdeficit jellemzi az országot, az pedig nem jó, mert tekintély nélkül semmilyen közösség nem képes működni. Ez ugyanúgy érvényes az iskolai osztályra, a futballcsapatra, mint a nemzet politikai berendezkedésére.

FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD

– A tekintélyviszonyok már Göncz Árpád megválasztása után bomladozni kezdtek – mondta Gerő –, ennek fő oka az volt, hogy a köztársasági elnökeink pártjelöltekből lesznek. 2009-es cikkemben elmondtam, hogy a magyar történelemben nem szokatlan a korabeli alkotmányosság mentén létezett királyság, el lehetne tehát gondolkodni a modern alkotmányos királyság lehetőségén is. Sokaknak tetszett, mások republikánus lendülettel tudtomra adták, a királyságot ki se szabad ejteni a szánkon.

Azzal érveltem – folytatja –, hogy az EU-tagok között szép számmal találunk alkotmányos monarchiákat, ez a jelek szerint nem befolyásolja a demokrácia állapotát. Érdekesmód ez a momentum kötötte le az értelmiségi figyelmet. Abból, amit a regisztrációra vonatkozóan javasoltam, nem lett vitatéma. Csak annyit tudtam meg informálisan, hogy a választások után a hatalomra került párt kötcsei találkozóján is szóba került.

Gerő szerint ma is aktuális a választási regisztráció kérdése. A magyar választójog általános, közvetlen, egyenlő és titkos, ezek demokratikus vívmányok, de egyre nagyobb tere van a populizmusnak. Szerinte ha ezt választástechnikai konstrukcióval szűkíteni akarjuk, abban nincs semmi kifogásolnivaló.

A regisztráció nem idegen momentum a jelenlegi választási rendszerben sem, jegyezte meg a történész, hiszen a kisebbségi önkormányzati választásokon való részvételt is regisztrációhoz kötjük.

– A becslések szerint a választók 15-20 százalékának fogalma sincs arról, hogy kire szavaz, hangulati alapon adja le a voksát – mondta Gerő. – Nincs jogszűkítés abban, ha regisztrációhoz kötjük a választójogot. A cikkemben ennél messzebbre mentem. Azt javasoltam, hogy az ne szavazhasson, akinek adóhátraléka van. Körülbelül 1000 milliárd forintot tesz ki Magyarországon az adótartozás. Abszurd, hogy beleszólhassanak a közügyekbe azok, akik bizonyítottan nem fizetik a közterheket. A választási struktúra angolszász elemekkel bővülhet, ilyen a regisztráció és a már törvényesített egyfordulós szavazás is. A kétharmadnak ez most talán jobban megfelel, mint a német típusú rendszer.

A történészt arról is kérdeztük, meglepte-e, hogy az általa sokat bírált Fidesz elgondolásaival egyezik a három éve lapunkban közölt javaslata. – Az én gondolataim stratégiai területeket érintettek. Azt is szóvá tettem, hogy a kilencvenes évek közepe óta elfogyott a politika mögül az intellektuális tartalom. A magyar értelmiség inkább jeleskedik kritikában, mint kreativitásban. Amit javasoltam, elvi alapon tettem. Az volt a szempontom, hogy az országnak jó legyen a választójogi rendszere.

– Mi lett a királyságra vonatkozó javaslattal? – tettük föl a kérdést. – Ó, az tabukkal aláaknázott terület! Egyébként azt hangoztattam: gondolkodjunk el rajta – felelte Gerő.

– A baloldal szerint erről még beszélni sem szabad, a jobboldal egy része pedig avítt módon, szimpla tekintélyszempontokat lobogtatva gondolkodik az alkotmányos királyságról. Azt tapasztaltam, hogy ebben az ügyben mindkét oldal párbeszédképtelen.