Húszezer gyerek rendszeresen éhezik
A településeknek teljesíteniük kell azt, hogy negyven kilométeres körzetből kistermelőtől vagy helyi gazdától vegyék azt az élelmiszert, amiből az ételt előállítják. Vagyis: kell helyi beszállító, kell melegkonyha. Szabó szerint ez önmagában nem lenne rossz ötlet, de kistelepülések sora – köztük számos a leghátrányosabb helyzetű régiókból –nem tudja ezeket a feltételeket teljesíteni. Így rendkívül sok gyerek maradhat meleg étel nélkül az iskolai, óvodai szünetben.
A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia egyik legfontosabb vívmánya volt az, hogy a szegény családok gyerekeinek ingyenes étkezést biztosítottak. Az ehhez szükséges forrást a költségvetés biztosítja, de csak azoknak az önkormányzatoknak, amelyek pályáznak rá. A nyári étkezésre 2,4 milliárd forint van, az összeg évek óta nem változik, holott a rászorulók száma nő. Emiatt gyakran megesett, hogy az önkormányzatok rossz minőségű ételt vagy csak konzervet tudtak az éhező gyerekeknek adni – de legalább volt mit.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint sem eleve rossz ez a kezdeményezés. Zongor Gábor szerint azonban ott, ahol ehhez megvannak a feltételek, már most is élnek ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok. Csakhogy tény: a települések egy jelentős része nem tudja teljesíteni az előírásokat. Ráadásul az áprilisban meghozott rendelet felülírja az önkormányzatok már meglévő szerződéseit is. A települések közbeszerzéssel választanak beszállítókat, néhány héttel az iskolai vakáció előtt ezeket a szerződéseket nem lehet felrúgni.
A rendelet hátterében az állhat, hogy 2010 nyarán a parlament megszavazta: lakóhelyéhez képest negyven kilométeres körzetben mindenféle papír nélkül, szabadon értékesítheti bárki azt a terményt, amit megtermel. Hegedűs Zsuzsa, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány vezetője, a miniszterelnök főtanácsadója a Heti Válasznak tavaly elmondta: „(…) ha a hátrányos helyzetű családok megkapják a vetőmagot, a választható kisállatokat, lesz mit enniük, és a fölösleget eladhatják. Ennek piaca a közétkeztetés lehet: júliusban azt a jogszabályt is átvittük, ami az önkormányzatoknak lehetővé teszi, hogy közbeszerzési pályázat nélkül szerezzék be a helyben megtermelt zöldséget, hústerméket. Így olcsóbb és egészségesebb élelmiszer kerül a közétkeztetésbe, miközben a szülők munkából származó jövedelemhez jutnak”.
A nyári étkeztetésben aktív civil szervezet, a Gyermekétkeztetési Alapítvány munkatársa azt mondja, nyolcvanezer gyerek veszélyeztetett, húszezer gyerek pedig rendszeresen éhezik. Berta Klára hozzáteszi: nemcsak a nyári szünet okoz súlyos gondokat ezeknek a családoknak, hanem a hétvégék is. „Találkoztam Albertirsán egy 11 éves kisfiúval. Megkérdeztem tőle, milyen ételt szeret. Tésztát, válaszolta. Milyen tésztát? Tészta-tésztát, volt a válasz. Ennyi idősen ő még nem találkozott olyan tésztával, amelyen bármilyen feltét vagy szósz lett volna” – mondja.
80 EZER
A GYERMEKÉTKEZTETÉSI Alapítvány munkatársa, Berta Klára azt mondja, hogy ma Magyarországon nyolcvanezer gyerek számít veszélyeztetettnek – ők ki vannak téve a rendszeres éhezés borzalmának.
