A parlament a múlt pénteken szavazott a médiatörvényhez beadott módosító javaslatokról. Fideszes képviselők indítványára ekkor emelték be a jogszabályba az ellenzék által kifogásolt, egyértelműen a Klubrádió ellehetetlenítését szolgáló rendelkezéseket. L. Simon javaslatára kikerülne a törvényből az a passzus, hogy a Médiatanács nem lenne köteles szerződést kötni a rádiós vagy televíziós pályázatok nyertesével. Emlékezetes, a Klubrádió 2010 tavaszán nyerte el a 92,9-es közösségi (nem fizetős) frekvenciát, de az akkori Országos Rádió és Televíziótestület, majd jogutódja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem kötött vele szerződést. A bíróság azonban első fokon kimondta, hogy a médiahatóság köteles szerződést kötni a nyertessel. A bíróság a Klubrádió szerződését létre is hozta. A Médiatanács azonban megfellebbezte a bíróság döntését, a másodfokú tárgyalást július 5-re tűzték ki.

Ezzel a bírósági ítélettel áll összefüggésben a másik lex klubrádiós passzus is, mert fideszes javaslatra az is bekerült a törvénybe, hogy kizárólag a Médiatanács köthetne műsorszolgáltatási szerződést. L. Simon ezt a passzust is kivenné. Fideszes képviselőtársai ezzel a rendelkezéssel valójában azt akarták elérni, hogy a jogorvoslat keretében a bíróság ne hozhasson létre műsor-szolgáltatási szerződést a Médiatanács helyett, ahogy az a Klubrádió 92,9-es frekvenciájának ügyében megtörtént. Azt is el akarták kerülni, hogy ha a bíróság másodfokon is a Klubrádiónak ad igazat, akkor se kelljen vele műsor-szolgáltatási szerződést kötni.

A lex klubrádiós passzusok kiiktatását a demokratikus ellenzéki pártok is kezdeményezték a zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslataikban. Az MSZP, az LMP és a Demokratikus Koalíció egyaránt úgy ítéli meg, hogy a még el nem fogadott törvény ezen részei sértenék a jogbiztonságot, és lehetőséget adnának a Médiatanácsnak önkényes döntések meghozatalára. Az MSZP ugyanakkor felhívta a figyelmet L. Simon azon javaslatára, amely beavatkozva a folyamatban lévő bírósági eljárásba, lehetetlenné tehetné, hogy az elsőfokú ítéletnek megfelelően a Klubrádió megkaphassa a neki még az ORTT által odaítélt 92,9-es közösségi frekvenciát. Ilyen frekvenciát ugyanis a továbbiakban csak a Médiatanács által indított eljárásokban lehet kapni, sőt ezentúl már nem is lehet a jogelőd ORTT által kötött szerződéseket érvényes hatósági szerződéssé alakítani.

A mai végszavazás előtt szinte bizonyos, hogy a médiatörvény mostani módosításában a kormány és a koalíciós pártok nem veszik figyelembe az Európa Tanács (ET) állásfoglalását, javaslatait. Az ET kifogásolta a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módját, ezért a politikailag motivált rendszermegváltoztatását javasolta. Szalai Annamáriát, a hatóság elnökét, a Fidesz egykori parlamenti képviselőjét Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki, a Médiatanácsba pedig csak a Fidesz által jelölt tagokat választotta meg az Országgyűlés. Az ET másik fontos megállapítása volt, hogy bár a médiaszabályozás elfogadása és módosítása kétharmados támogatáshoz kötött, de a jelen helyzetben ezt meghaladja a Fidesz parlamenti dominanciája. Ezért a tanács azt javasolta, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, megváltoztatásához.

A mostani törvénymódosítás kizárólag az Alkotmánybíróság tavaly decemberi elmarasztaló határozatára reagál. Erősíti az újságírók információforrásainak védelmét azáltal, hogy csak kivételes esetekben és bírói kontroll mellett kell felfedniük forrásaikat. A médiaalkotmány paragrafusai nem alkalmazhatók a jövőben a sajtótermékekre, valamint a média- és hírközlési biztos hatáskörét lényegében csak a hírközlési területre korlátozzák.