Szavai szerint az adatokból nyilvánvaló, hogy a bírálati pontok csaknem negyven százalékát szubjektív kritériumok – például az üzleti terv –alapján oszthatta ki a földalapkezelő, így a rendszer „baráti földosztásra” és „haszonleső oligarchák” földhöz juttatására volt alkalmas a helyben élő állattartó gazdák támogatása helyett. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szubjektív pontokkal a földalapkezelő olyan vállalásokat is „díjazhatott”, amelyek az objektív kritériumok között is szerepeltek. „Ha valaki korábban állattartó családi gazdálkodó volt, az objektív pontrendszer alapján rajta kívül más nem nyerhetett volna” – mondta, kiemelve, hogy az általuk kifogásolt eredmények mást mutatnak. Szerinte ez világos bizonyíték arra, hogy politikai beavatkozás történt a pályázatok bírálatakor. Arra is kitért, hogy noha a győztesek az eddig meghirdetett 17 ezer hektárból átlagosan 37 hektár földet nyertek el, volt, aki ennek a tízszeresét, és volt, aki a harmincszorosát. Gőgös Zoltán ugyanakkor annak a gyanújának is hangot adott, hogy az általuk megkapott bírálati pontrendszer nem egyezik maradéktalanul a valójában érvényesített szempontokkal, és a földalapkezelő belső utasításokra is támaszkodott.

Párttársa, Harangozó Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a vesztes gazdáknak joguk van megismerni pályázatuk bírálati lapjait, de e jogukat mindeddig nem érvényesíthették. Az MSZP-s politikus közölte: a szocialisták jogi segítséget ajánlanak a gazdáknak, hogy a jó erkölcsbe ütköző pályázati eredményeket semmisnek mondathassák ki. (Nol.hu)