A parlamenti vitában az ellenzék hiányolta az adatkezelés jogi garanciáit, mivel gyanújuk szerint az így megszerezhető lakossági adatbázis és a Kubatov-lista összeeresztésével minden korábbinál alaposabban feltérképezhető az ország politikai térképe, ami a kampányban még jól jöhet. 

Koszorús László (Fidesz) előterjesztő szerint ez „kiemelkedő fontosságú” javaslat volt. A költségvetési szervek, önkormányzatok is ingyenesen kérhetnek le adatokat egy korábbi miniszteri rendelet szerint, fizetniük a cégeknek, pártoknak kell. Azzal, hogy törvénybe iktatják a kormányzati spamelés lehetőségét, megkönnyítik a hozzáférést a központi nyilvántartóhoz, a törvényes felhatalmazással pedig kiküszöbölhetik az „adatkezelést csak törvény rendelhet el” típusú jogvitákat.

A törvénymódosítást Koszorús önálló indítványként nyújtotta be, így arról társadalmi egyeztetést sem kellett tartani. A vitában az ellenzék ezt is kifogásolta: Lendvai Ildikó (MSZP) szerint a kormány hívhatja magát akár Koszorús Lászlónak is – neki tetszik ez a név.

A szocialisták hozták elő a vitában: az ügy valójában arról szól, hogy a konzultációs kérdőívek megsemmisítésével kapcsolatos, várhatóan elmarasztaló ítélet ellen felvértezze magát a kormánytöbbség. Így akarják megteremteni a jogalapját annak, hogy a jövőben a hasonló konzultációkat jogszerűen folytathassák le – csatlakozott hozzájuk az LMP-s Szilágyi Péter.

Koszorús László egyébként nem a kormányzati kampányokra helyezte a hangsúlyt, hanem a teljesen más jogszabályokban szabályozott katasztrófahelyzetekre: „Mi van akkor, ha például katasztrófahelyzet áll elő? Milyen jó lett volna, ha a vörösiszap-kár után az érintett településeket a kormány tájékoztathatta volna!” Az ellenzék válasza: ilyenkor kell a hangosbemondó meg az ingyenes hirdetmény.

Alkotmányosan aggályos helyzet jött ezzel létre – fogalmazott Jóri András az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A szociális konzultációs kérdőívek megsemmisítéséről pedig azt mondta, „érdekes az ügy, nem világos, hogy mi történt”. A kormány és az új ombudsman megegyezése alapján a bíróság megszüntette a pert, és ennek hatására a korábbi ítélet maradt érvényben, amely szerint a válaszadók azonosítására alkalmas vonalkódos kérdőíveket meg kell semmisíteni.

Az új törvény alapján az állampolgár csak utólag tilthatja le a kormányzati spameket, nem kell előre beleegyeznie, hogy az adatait kiadhassák. A kormányoldal arra hivatkozott: bárki írhat a nyilvántartónak és letilthatja adatainak kiadását. Magyarul: ha nem tetszik a rendszer, le lehet tiltani.

Névre szóló levelek