A nemzeti köznevelésről szóló törvény 50. paragrafusának 5. pontja szerint – idézzük – „az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelési-oktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állami fenntartású intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján, azokkal azonos mértékben történik”. A köznevelési törvényből az is kiderül, hogy megszűnik a korábbi finanszírozási forma, vagyis az intézmények nem a gyerekek után kapják majd a pénzt, hanem az állam határozza majd meg, hogy hány gyerek után finanszíroz egy pedagógusi státuszt.

Mindebből szinte törvényszerűen következik, hogy az önkormányzatok sorra adják át iskoláikat egyházi fenntartóknak. Csakhogy mint minden fenntartó, így az egyház autonómiája is sérülni fog azzal, ha az állam határozza meg, hány pedagógus taníthat az iskolában, hány osztályt alakíthat az iskola.

Jászapátin – ahol a polgármester szerint nincs iskolaügy – 16 órájuk volt a szülőknek a döntésre FOTÓ: MÓRICZ SIMON

Egyelőre nem tudni, hogy az egyházi fenntartók miként viselik majd el az iskolai autonómia ilyen szűkítését. Radó Péter oktatáskutató azt mondja, korábban – a még Horn Gyula miniszterelnöksége idején megkötött vatikáni megállapodásnak köszönhetően – az egyházi iskolákat az állam bőkezűbben finanszírozta, mint az önkormányzati és magániskolákat. Egy meglehetősen bonyolult képlet alapján kiegészítette ugyanis az egyházi iskolák költségvetését annyival, amennyivel az önkormányzatok saját intézmények esetében az államtól érkező pénzt egészítették ki.

Gyakran elhangzó érv, hogy az egyházi iskoláknak azért pótolta ki az állam a működéshez szükséges költségeket, mert az egyházaknak nincsenek olyan bevételeik, amelyekből ezt megtehetnék. Radó Péter azonban azt mondja, vannak ilyen bevételek, például az egyszázalékos felajánlás és az egyéb hívektől érkező adományok, másrészt az állam nem ilyen nagyvonalú az alapítványi és magániskolákkal, amelyek így valóban csak a saját bevételeikre számíthattak.

Az oktatáskutató hangsúlyozza, ellentmondás feszül a tavaly elfogadott nemzeti köznevelési törvény és az azóta napvilágot látott Széll Kálmán Terv 2.0 elnevezésű konvergenciaprogram között. E dokumentum szerint ugyanis a kormány visszalép a teljes államosításból, hiszen a működtetéssel kapcsolatos feladatokat (üzemeltetés, karbantartás) visszahelyezi az önkormányzatokhoz. Radó emiatt úgy véli, a köznevelési törvényt is módosítani fogják, mert abban még teljes államosításról rendelkezett a jogalkotó, az önkormányzatoknak pedig visszaszerződési lehetőséget kínál a jogszabály.

A teljesen bizonytalan helyzet vége az lesz az oktatáskutató szerint, hogy az iskolában dolgozók bérét az állam fogja fizetni, az üzemeltetést viszont az önkormányzatoknál hagyja. Nagy kérdés azonban, hogy miként fogják a felekezeti iskolák az üzemeltetési költségeket kigazdálkodni, különösen annak fényében, hogy az egyházak az elmúlt két évben tömegével vettek át iskolákat. Radó Péter azt jósolja, ismét külön megállapodásban fogják rendezni ezt a problémát.

Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezete (PSZ) elnöke lapunknak azt mondta: már több megyei szervezetüktől is jelezték, hogy nagy tempóban veszik át az iskolákat az egyházak.

– Miért teszik ezt az önkormányzatok? – kérdi az érdekvédelmi szervezet elnöke. – Azok a kormánypárti polgármesterek, akik országgyűlési képviselőként megszavazták a köznevelési törvényt, ha hinnének abban, hogy ez az új jogszabály jó, megfelelő minőségű, akkor most nem adnák át az egyházaknak iskoláikat. Ezek szerint mégsem bíznak abban, hogy az államnak jó iskolái lesznek?

Vagy azért akarnak szabadulni az iskoláktól, mert kiderült, hogy az épületek üzemeltetése, karbantartása, felújítása a helyhatóságoknál marad, és ettől a tehertől akarnak megszabadulni? – így Galló Istvánné, aki szerint az önkormányzatok eljárása épp az elképesztő bizonytalanságra vezethető vissza. Hangsúlyozza, hogy a tanulók és a szülők is joggal aggódnak amiatt, hogy ennyi iskola kerül át az egyházakhoz. Nem mindenki szeretné ugyanis, hogy a gyereke felekezeti intézményben tanuljon.

Ha a szülőknek nincs pénzük nap mint nap átutaztatni egy másik településre a gyereket, és az önkormányzat az egyetlen iskoláját adja át az egyháznak, akkor sérül a világnézeti semlegességhez való oktatás alkotmányos joga – mondja a PSZ elnöke, hozzátéve, az egyházak elvárásainak nem minden pedagógus felel meg. – Márpedig akkor a pedagógus munka nélkül maradhat. Ez az állapot súlyos tragédiákat okozhat, mert a munkahely elvesztésétől való félelem meghasonulással jár – állítja.

Hasonló állásponton van Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is, aki azt is mondja: a legnagyobb gondot az okozza, ha az önkormányzatok a pedagógusokkal és a szülőkkel való egyeztetés nélkül adják át iskoláikat. Sok szülőt meglepetésként ért ugyanis, hogy egyik pillanatról a másikra megjelentek az iskolákban az egyházak. – A vallásosak száma nem túl nagy Magyarországon, most mégis számtalan iskola kerül egyházi fenntartásba. A köznevelési törvény szerint a fenntartó egyháznak joga van hitéleti tevékenységet megkövetelni mind a pedagógustól mind pedig a tanulótól is.

Véleményem szerint ez csak akkor lehet elfogadható, ha a gyereknek van lehetősége arra, hogy világnézetileg semleges iskolát is választhasson. Ha erre nincs módja, akkor valóban sérül a gyerekek világnézetileg semleges oktatáshoz való joga – mondja Mendrey, aki úgy véli: az önkormányzatok egy része a köznevelési törvény elfogadásakor felsóhajtott, hogy az államosítással megszabadul az iskolák fenntartásának terhe alól, majd utóbb megijedt, amikor a Széll Kálmán Tervből kiderült, hogy az intézmények működtetése mégis a településeknél marad.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára is megerősíti, hogy a legnagyobb zavart a köznevelési törvény és a Széll Kálmán Terv között feszülő ellentét okozza a településvezetőknek. A helyhatóságoknak ugyanis fogalmuk sincs arról, hogy mekkora elvonással kell számolniuk a jövő évi állami költségvetés tervezése során. Az biztos, hogy az önkormányzatoktól elvonják a bevételeik egy részét, és az is biztos, az iskolák működtetésének egy részét ennek ellenére nekik kell állniuk.

Katolikusok: 224 tanintézmény

Az idei tanévben a települési önkormányzatoktól 41 intézményt vett át a katolikus egyház, így összesen 224 intézménye működik (tagintézményekkel, intézményegységekkel számolva 432). A reformátusok 2011 nyarán 12 intézményt vettek át, így 129 intézményük működik az országban – az Origo által készített összeállítás szerint. Az evangélikus egyház pedig tavaly három óvodát, két általános iskolát és egy gimnáziumot vett át, ami náluk tízszázalékos bővülést jelent.