A magyar kisvállalkozás az Európai Unió védjegyhivatala és a hazai bíróság előtt is nyert, ám az eljárás ideje alatt termékét nem forgalmazhatta, ezért jelentős üzleti veszteséget kellett elkönyvelnie. Most futhat a pénze után, mert az ausztrál társaságon – nem kis részben a magyar bíróságnak a külföldi felperessel szembeni nagyvonalúsága okán – még a perköltséget sem lehet behajtani.

A Felföldi Kft. azonnal szüntesse be a terméke gyártását, illetve raktározását, s – ami végképp kivételes rendelkezés – adjon információt meglevő üzleti kapcsolatairól – mondta ki a védjegybitorlási perben a Fővárosi Bíróság (FB) még 2008 januárjában. A per tárgya egyébként egy szívószál volt, amelyet speciális granulátummal töltenek meg, s ha azon keresztül tejet szürcsölnek, a kiáramló folyadék vaníliás, epres vagy éppen csokis ízt kap.

A know how persze nem túl eredeti, hiszen nem kellett feltalálni sem a szívószálat, sem az azonnal oldódó italport. A debreceni kisvállalkozásnál sem tettek egyebet, mint a kettőt összerakták, és 1998-ban piacra léptek a termékkel. Különböző néven forgalmazták, de a csomagoláson mindvégig ugyanaz a tehénfej vigyorgott, és a technológia sem változott: a szívószál két végét annyira ellapították, hogy a granulátum ne potyogjon ki belőle.

Az ötlet bevált, és Felföldi József cégtulajdonos szerint az italporos szívószál nemcsak Magyarországon, hanem külföldön – több uniós tagállamban, de még az Egyesült Államokban – is szépen fogyott.

A cégtulajdonos ezért százmilliós beruházásba kezdett, és a kft. százhúsz embere ontotta a tehénkés dobozokat. Illetve csak ontotta volna, mert jöttek az ausztrálok. A Unistraw ugyanis 2007. november 23-án keresetet nyújtott be az FB-hez, mondván, ez a cég is gyárt hasonló szívószálas terméket, amely uniós védjegyoltalom alatt áll, s most kíván vele piacra lépni az EU-ban. A felperes ideiglenes intézkedést is kért, s hamarosan megszületett a döntés: a debreceni vállalkozásnak a jogerős ítélet meghozataláig le kell állítania a gyártást, sőt arra kötelezték, hogy az üzleti kapcsolatairól tájékoztassa a felperest, aki átveheti a magyar cég piacait is a tiltás időtartama alatt.

Ausztráloknak lejt a magyar pálya

A dokumentumok alapján viszont úgy tűnik, hogy a bíróság igen lazán értelmezte az eljárási határidőket – de kizárólag az ausztrálok javára. Bár a jogszabályok egyértelműen megszabják, hogy védjegybitorlási ügyben az ideiglenes intézkedésről a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül dönteni kell, a végzés mégis csak két hónap múlva született meg. Az ok: a Unistraw szabadalmi ügyekre szakosodott nemzetközi hírű jogi képviselőjének csak többszöri halasztás után sikerült formailag megfelelő keresetlevelet összehoznia.

Felföldi viszont január első napjaiban hiába kért tizenöt napot, hogy ilyen perekben járatos ügyvédet szerezzen; a bíróság a beadványra választ sem adott, hanem a tizennegyedik napon kihirdette a verdiktet. Az ideiglenes intézkedés elleni fellebbezést – két és fél hónap után – szintén elutasították, és úgy hozták meg ezt a végzést, hogy a termékeket meg sem nézték, hanem beérték egy fekete-fehér fotóval – állítja Felföldi.

A gyártást tehát 2008 januárjában le kellett állítani. A döntést a magyar vállalkozó azért is kifogásolhatónak tartotta, mert ilyen intézkedésre csak a felperest közvetlenül fenyegető kár elhárítása érdekében van lehetőség, s a bíróságnak ügyelnie kell arra, hogy a Felföldiéknek okozott hátrány ne haladja meg a remélt előnyt. Itt pedig az ausztráloknál kárról még szó sem volt, mert csak 2008 közepétől kívánták forgalmazni saját szívószálukat az európai piacon.

Ráadásul biztosíték adására sem kötelezték a felperest, vagyis: Felföldi szerint tisztességtelen előnyhöz juttattak egy külföldi céget, hiszen az minden kockázat nélkül pereskedhetett.

A pénzbeli letétet annak ellenére nem írták elő, hogy azt Felföldiék első beadványukban kifejezetten kezdeményezték. Indítványukat azzal utasították el, hogy ilyet csak az ideiglenes intézkedés elrendelése előtt kellett volna kérni. Erre azonban lehetőséget sem kaptak, mert a bíróság a jogi képviselő érdemi ellenkérelmét be sem várva döntött.

Németországban a magyaroknak adtak igazat

A döntés azért is furcsa, mert az ausztrálok saját gyártmányukat 2006 februárjában jelentették be az EU Alicantéban működő Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (OHIM, ez az európai védjegyhivatal is), de ott nem vették észre, hogy a terméknek nincs olyan megkülönböztető jegye, amelynek alapján be lehetett volna jegyezni.

A hazai bíróság viszont esélyt sem adott Felföldiéknek, hogy az elsőbbséget bizonyítsák, bár viszonylag egyszerűen igazolni tudták volna, hogy a szívószálat 1998 óta gyártják, s akkor nyilván az ideiglenes intézkedésre – az üzem azonnali bezárására – sem látnak okot.

A helyzet másik fonáksága, hogy a Unistraw Németországban is pert indított a Felföldi Kft. ellen, ám ott két és fél hónap alatt veszített. A düssel tartományi bíróság elfogadta ugyanis a magyar cég bizonyítékait, és megállapította, hogy a szívószállal 1998 óta jelen vannak a közösségi piacon. Azt is kimondta, hogy az összetéveszthetőség annak ellenére sem áll fenn, hogy a termékek kétségkívül hasonlók. A szívószálak kialakítása ugyanis eltérő, miként a csomagoláson alkalmazott tehénmotívum is.

Mindezek után Felföldi úgy döntött, hogy az OHIM-nél kezdeményezi a Unistraw védjegyének törlését. Mivel az eljárás két helyen nem folyhatott, az FB-nél a pert fel kellett függeszteni, de az erre vonatkozó döntést az ausztrálok megtámadták. Így nyertek újabb csaknem fél évet, s vetélytársuk a saját termékét akkor már másfél esztendeje nem értékesíthette. Újabb egy év telt el, mire az OHIM 2010 augusztusában kihirdette a döntést: a Unisrtaw védjegyét visszaható hatállyal törölni kell.

A bíróságról távozva kártérítésnek helye nincs

A magyar bíróság tehát vitatható eljárásban betiltotta a Felföldi gyár legfontosabb termékének előállítását, s utóbb kiderült, hogy az uniós védjegyhivatal is tévedett. Emiatt saját számításaik szerint – konkrét megrendelések lemondása és a megalapozottan várt jövőbeli megrendelések elmaradása miatt – 2,3 milliárd forint haszontól estek el, emellett 8,7 millió forint tényleges káruk keletkezett.

Felföldi ezt nem akarta annyiban hagyni, és tavaly áprilisban az FB-n viszontkeresetet nyújtott be a Unistraw ellen. Sokra nem ment vele, mert – amint az elutasító döntés indoklásában szerepel – a bíróság kizárólag európai uniós védjegybíróságként járt el, ezért kártérítési ügyben ez a fórum nem illetékes dönteni. Másodfokon – bár más magyarázattal – ugyanez a verdikt született. Érdekes, ha az ausztrálok nyernek, a bíróság megítéli az ausztráloknak okozott kárt, és a magyar cég fizethet.

Tehát amennyiben bizonyságot nyer, hogy Felföldi más tollával ékeskedett, a jogosulatlanul megszerzett hasznot és az ausztráloknak okozott kárt is bevasalják rajta. A Unistraw viszont nem kockáztatott semmit – kifogásolja a magyar vállalkozó.

Elvileg más bíróság előtt újabb kártérítési pert indíthatnának. Magyarországon hiába születne bármilyen verdikt, Ausztráliában polgári jogi követelést nem lehet érvényesíteni. Tehát ott kellene keresetet benyújtani, ám ha nyernének, akkor sem biztos, hogy a Unistraw-tól egyetlen fillért is kapnának.

A vitatott termék: egy szívószál, amelyet speciális granulátummal töltenek meg, s ha azon keresztül tejet szürcsölnek, a kiáramló folyadék vaníliás, epres vagy éppen csokis ízt kap