Forró őszre és forró évekre készül a szélsőjobboldal
A Vona Gábor és Szegedi Csanád közötti ellentétekről szóló hírek azonban, úgy látszik, nem légből kapottak. Annak ellenére, hogy a kongreszszust megnyitó beszédében Vona remek szónokként és bajtársként méltatta, a „párt öklének” nevezte Szegedit Csanádot. Szerinte azért próbálták kettejüket szembeállítani egymással, mert Szegedit az előző tisztújításon a legtöbb szavazattal választották alelnökké.
Most viszont Szegedi Csanád a legkevesebb voksot kapta, és kiszorult az elnökségből. A hat alelnöki posztra nyolcan pályáztak. Szegedi helyett Volner János került be, a legtöbben ezúttal Balczó Zoltánt támogatták. (Vona őt – kissé meghökkentő módon – Törp papához hasonlította.)
A némileg fásultnak tűnő Vona Gábor az elmúlt két évet értékelve egyebek mellett azért bírálta a Fideszt, mert „jobbra beszél, de Gyurcsány módjára él”. Bár a kétharmados többséggel szemben nehéz konkrét eredményeket elérni, a pártelnök kijelentette, hogy a Jobbik nélkül nem lenne trianoni emléknap vagy például kettős állampolgárság.
Kitért arra, hogy amíg ő a párt vezetője, addig „a gárda kezét nem fogjuk elengedni”. Vona továbbra is biztosra veszi, hogy lesz még gárdaavatás a Hősök terén – fehér ingben, fekete mellényben. Hangsúlyozta, hogy fontosnak tartja a parlamenti munkát, ugyanakkor egyetért azokkal, akik szerint „sokkal inkább ott kell lenni az utcán”. Már csak azért is, mert a tendenciák „forró őszt és forró éveket” ígérnek. 2014-re Vona Gábor a Fidesz legyőzését jelölte meg célként.
Ragaszkodnak a feloszlatáshoz
Magyarország megszegi azt a párizsi békeszerződésben vállalt kötelezettségét, hogy nem tűri meg fasisztoid, revizionista propagandát folytató szervezetek létét – állítja Nyári Zsolt, a Zöld Baloldal szóvivője és Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 vezetője.
Kettejük képviseletében Kende Péter ügyvéd tavaly ősszel pert indított a magyar állam és a Legfőbb Ügyészség ellen. A kereset – hangsúlyozva, hogy idehaza számos szélsőjobboldali szerveződés működik – elsősorban a Jobbikra koncentrál, és főként jobbikos politikusoktól származó idézeteket sorol fel annak alátámasztására, hogy a szóban forgó párt fasiszta jellegű szervezet. (A „fasiszta” kifejezés a szélsőjobboldali tekintélyelvű ideológiák gyűjtőfogalmaként szerepel, beletartoznak a nácik és például a nyilasok is.)
A II. világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződést Magyarország a belső jog részévé tette, ezt időközben más jogszabály nem írta felül – áll a keresetben, amelyben azt kérika bíróságtól, állapítsa meg, hogy a magyar állam és a Legfőbb Ügyészség elmulasztotta teljesíteni kötelezettségét.
A bíróság a keresetet egyszer már „idézés kibocsátása nélkül” elutasította, majd a benyújtott fellebbezés után a Fővárosi Főügyészséghez továbbította. Az indoklás szerint a Jobbik feloszlatása az ügyészség hatáskörébe tartozik.
Kende Péter ismét fellebbezést adott be, mert a kereset nem egy konkrét szervezet, a Jobbik feloszlatásáról szól, hanem annak kimondásáról, hogy az államot és az ügyészséget mulasztás terheli. Vajnai Attila szerint ez szükséges ahhoz, hogy második körben már valóban a Jobbik és a többi szélsőjobboldali szervezet betiltását kezdeményezzék. (Cz. G.)
