A fideszes polgármester szerint büntetés az önkormányzati iskola?
– Melyikbe is írattuk, na hogy is hívják? – Egyháziba – válaszol vissza társának a jászapáti polgármesteri hivatal előtt az egyik roma anyuka. Mikor azt kérdezem, miért döntöttek az önkormányzati iskola helyett a még el sem indult, csak megígért egyházi iskola mellett, tanácstalanul összenéznek.
– Ad valami többletet a gyereknek, nem? Maga nem tudja, mi a különbség? Mert nekünk erre a kérdésre senki sem válaszolt – mondják.
– Akkor mégis mi alapján döntöttek?
– Hazajött a hatodikos gyerekem az iskolából, és azt mondta, írassam be az egyháziba. Ő biztos tudja, hogy miért, szerintem megbeszélték a tanárokkal.
– Az én hetedikes fiam meg azt mondta, azért kell őt egyháziba íratni, mert a többiek mennek a „tornyos iskolába”, ott gyűjtik majd össze a neveletlen, a rossz tanulókat. Az lesz az önkormányzati – feleli a másik.
Jászapátiban meglehetős indulatok kísérik a tervezett egyházi iskola beindítását. A felháborodott szülők azt mondják: nem a katolikus iskola beindítása ellen tiltakoznak, hanem az önkormányzati iskola esélyegyenlőségét féltik. Úgy tűnik, mondják, hogy a település fideszes polgármestere, Pócs János országgyűlési képviselő is inkább az egyházi iskola szekerét tolja, mintsem a januárig még biztosan önkormányzati kezelésben lévő, utána pedig az államhoz kerülő jelenlegi oktatási intézményét, amelynek színvonalával a helybeliek elégedettek.
– A gyerekek megyei, országos versenyekre járnak, a hátrányos helyzetű, tanulási problémákkal küszködő diákokat pedig kis létszámú osztályokban, a legjobb tanárok segítségével igyekeznek felzárkóztatni. Most meg mindenhonnan azt halljuk, hogy csak a buták és kezelhetetlennek maradnak az önkormányzatiban, az egyházi iskola ugyanis választható, nekik nem kötelező a magatartászavaros, többször is megbukott gyerekeket tanítani, „visszaküldhetik” majd őket az állami iskolába – mondják azok a szülők, akikkel külön is találkozom Jászapátiban. Valamennyiük gyereke jól tanul, s nem akarják egyházi iskolába íratni őket, mert meg vannak elégedve a jelenlegi tanárokkal.
Levelet is írtak Ternyák Csaba egri érseknek, amelyben felhívják a figyelmét: az egyház jó szándéka ellenére az iskolaügy megosztja a várost, s ennek legfőbb oka, hogy az információkat elhallgatják a szülők elől, a tanárokat megfélemlítik, s még a képviselőtestület tagjait sem avatták be a döntés előkészítésébe.
„Pócs János úr azt hangoztatta, hogy az előkészítés egy éve zajlik az egyházi iskola ügyében, ehhez képest a szülőknek mindössze 16 óra alatt (délutántól másnap reggelig) kellett nyilatkozniuk 2012. április 20-án arról, hogy szeptembertől melyik iskolába kívánják járatni gyermeküket. A nyilatkozatok összesítéséről pontos, a hiteles számadatokról tájékoztatást nem kaptunk. A polgármester – a szülőknek küldött levelében – mindig egyértelműen az egyházi iskola mellett érvelt, stílusában leplezetlenül kedvezőtlen választásként, büntetésként tünteti fel az önkormányzati iskolát. (...) Polgármester úr, aki a helyi egyházközség világi vezetője, véleményével, családoknak írt leveleivel rendkívüli módon megosztja a szülőket, osztályközösségeket” – fogalmaztak az aláírók, akik szerint a szülők többsége csak azért választja az egyházi iskolát, hogy gyermeke ne kerüljön hátrányos helyzetbe. A város vezetője azzal érvel, hogy kevés a pénz, az iskolát folyamatosan támogatni kell.
Nos, az iskolától az idén harmincmillió forintot elvontak, a tanárok nem kapnak se túlóradíjat, se étkezési utalványt. Ezzel szemben a mostani fideszes városvezetés a képviselők korábbi tiszteletdíját a négyszeresére emelte, így az évi hatmillió forint helyett ez a tétel immár 24 millió forintot visz el a költségvetésből.
Felemelték az iparűzési adót, de erről előzetesen nem egyeztettek a város egyik legnagyobb mezőgazdasági cégével – vélhetően azért, mert annak vezetője baloldali kötődésű –, így a cég Heves megyébe tette át a székhelyét, ami szintén megkurtította a büdzsét.
Most meg a tantestületen akarják elverni a port, hogy pazarlóan gazdálkodik, és az önkormányzatnak nem telik az iskola fenntartására! – fakadnak ki a szülők. Hozzáteszik: úgy tudják, az egyház a jászapáti iskola épületei közül épp azt kapná meg, amelyik a legjobban felszerelt, s amelyben tornacsarnok, számítástechnikai és idegen nyelvi tanterem is van.
A polgármester szerint nincs semmilyen ügy
A jászapáti polgármester szerint semmilyen „iskola-ügy” nincs a városban. „Eddig egy iskola működött, s ezzel sérültek a szülők választási lehetőségei. Most két intézmény közül lehet választani, s mindenki szabadon eldöntheti, melyikbe íratja a gyerekét, senkit sem kényszerítünk egyikbe vagy a másikba” – mondja a civilben dinnyetermelő vállalkozóként dolgozó városvezető.
Arra a kérdésre, nem tartja-e jogsértőnek, hogy május 16–17–18-ára, azaz szerdára, csütörtökre és péntekre egy olyan egyházi iskolába hirdettek meg beiratkozási lehetőséget, amelyik a valóságban még nem is létezik, nincs OM-azonosítója és működési engedélye, Pócs úgy válaszolt: reményeik szerint a mostani beiratkozás hivatalossá válik szeptembertől.
Mint mondta, nemrégiben szakértőkkel átvilágították az önkormányzati iskolát, s az eredmény szerint az intézményben pazarló gazdálkodás folyik. Össze kellene vonni osztályokat, mert a kis létszámú felzárkóztatócsoportok fenntartása túl sokba kerül, és el kellene küldeni pedagógusokat is.
A polgármester szerint az egyházi iskola beindításával a tanárok munkahelyét is biztosítani lehet, hisz a két intézmény külön, önálló tantestülettel áll fel. Arra a kérdésre, hogy eddig hány szülő jelezte, hogy szívesen járatná egyházi iskolába a gyerekét, Pócs János azt felelte: nagyjából fele-fele az arány.
A feszült helyzet legnagyobb vesztesei a gyerekek. Osztályközösségek szakadtak szét, s ahelyett, hogy az év végi hajrára koncentrálnának, most mindenki arról beszél, ki megy, és ki marad. Az egyik diák azt mondta: bárcsak úgy dőlne el az iskola ügye, ahogy isten akarja, s nem pedig úgy, ahogy a polgármester!
