Támogatásra azok a pártok, illetve alapítványaik, jogosultak, amelyek az országgyűlési választásokon megszerzik a listás szavazatok legalább egy százalékát. Legutóbb ezt a küszöböt az öt parlamenti párt és az MDF lépte át, s ezek a szervezetek a büdzséből öszszességében 3,8 milliárd forintot kapnak. Ebből a közvetlen párttámogatás körülbelül két és fél milliárdot tesz ki, a többi az alapítványoknak jut.

Az államháztartás összes kiadásai 1400 milliárd forintot tesznek ki, a pártoktól elvonni tervezett összeg tehát a statisztikai hibahatáron belül van – jelentette ki kérdésünkre Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa. A volt pénzügyi államtitkár hangsúlyozta: ez az intézkedés 2,7 ezrelékes megtakarítást jelentene, ezért szerinte pénzügyi megfontolások biztosan nem indokolnak egy ilyen lépést. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a Fidesz kormányzati kommunikációra közpénzekből évente körülbelül három és fél milliárdot költ el.

Ma rendezetlen, hazug és korrupt a párt-, illetve kampányfinanszírozás rendszere – jelentette ki kérdésünkre Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. A finanszírozás egyetlen tiszta és átlátható eleme az állami támogatás, s ha ezt megvonják, szerinte a helyzet tovább romlik. A fő „szabály” eddig is az volt, hogy a pártok feketén szerzett pénzeket használtak fel, de ha egyetlen fillért sem kapnak a költségvetésből, ez lesz az egyedüli „szabály” – véli.

A támogatás megvonásának kilátásba helyezése azonban olcsó demagógia – mondta Majtényi –, bár egy ilyen lépést alátámaszthatnak fókuszcsoportos vizsgálatok, amelyek nyilván azt erősítik, hogy a pártokkal szembeni intézkedések alkalmasak a kormány népszerűségének erősítésére. Ha tehát ezeknek a „korrupt” szervezeteknek nem adnak pénzt, az bizonyára sokak tetszését válthatja ki.

A pártok parlamentáris demokráciában mindazonáltal a politikai akaratképzés elengedhetetlen elemei, ezért indokolt, hogy kapjanak állami támogatást – emelte ki Majtényi. E nélkül szerinte a politikai szervezetek még inkább a gazdasági érdekcsoportoknak lesznek kiszolgáltatva. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a forrásokmegvonása elsősorban az ellenzéki pártokat sújtaná, amelyek teljesen lehetetlen helyzetbe kerülnének. Az alkotmányjogász úgy látja, először inkább a kormányhoz közeli cégeknek juttatott állami megrendelések körül kellene rendet tenni.

A pártok támogatását és a képviselői fizetéseket mindenki sokallja, Orbán tehát népszerű ötlettel állt elő –mondta Tóth Zoltán választási szakértő. Ennek ellenére a formálódó politikai szervezeteknek már a rendszerváltástmegelőzően is biztosítottak állami támogatást: a Németh-kormánytól irodát, telefont, egy Ladát és kétmillió forint készpénzt kaptak. A visszaélések is azonnal elkezdődtek – jelezte –, mert volt olyan szervezet, amely az autóval és a pénzzel együtt azonnal eltűnt.

A támogatás – amelyet akkoriban még Orbán Viktor is határozottan követelt – éppen az esélyegyenlőséget szolgálta, hiszen az MSZMP-n, tehát a korábbi állampárton kívül senkinek sem volt megfelelő infrastruktúrája, illetve más vagyona. Ezért az 1989-es kerekasztal-tárgyalásokon az a döntés született, hogy minden szervezetnek biztosítanak valamennyi állami apanázst, s a pártok emellett más forrásokból annyit szednek össze, amenynyit tudnak – emlékeztetett Tóth. Állami támogatást a politikai szervezetek a világminden civilizált államában kapnak – jelentette ki a szakértő.

Pártpénzek

A Fidesz tavaly az állami támogatáson kívül 144 milliós bevételre tett szert tagdíjból, és 50 milliót kapott adományként. Az MSZP a tagdíjakból 39 millió, az adományokból 202 millió forintot kapott. A Jobbik 501 milliós bevételéből 448 millió állami támogatás volt. Az LMP 283 milliós bevételének 88 százalékát, 249 milliót az állam finanszírozta.

Kockázat

A pártok állami támogatásának megvonása súlyos korrupciós kockázatokat rejt magában, a pártfinanszírozásnak csak egy részkérdését érinti, önmagában nem kínál megoldást – közölte a Transparency International Magyarország.

Velencei bizottság

A velencei bizottság szakértői a jövő héten az új magyar választási törvényt vizsgálják Budapesten –erősítette meg lapunk információját az Európa Tanács tanácsadó testülete. Úgy tudjuk, hogy tízfős delegáció látogat Magyarországra, a kormánnyal, civil szervezetekkel és szakértőkkel tárgyal.