Nemcsak a Klubrádió, a sajtószabadság is a tét
A 2010-es médiacsomag tavaly alkotmányellenesnek ítélt passzusait irtják ki így a jogszabályból, a legfontosabb változás az, hogy a nyomtatott és az online sajtót kiveszik a médiahatóság felügyelete alól. Szintén a sajtószabadság korlátozásának ítélte az Alkotmánybíróság a hírközlési és médiabiztos túlzott hatásköreit, így a biztosnak a médiára egyáltalán nem lesz befolyása. Megerősítik továbbá az újságírók titkos informátorainak jogi védelmét. Ahogy arról már beszámoltunk, több kormánypárti módosítást is benyújtottak a javaslathoz, ezek egy része bőven túlterjeszkedik a kormány előterjesztésén. A parlamenti ellenzéknél a legnagyobb felháborodást a fideszes Szabó Csaba „lex-Klubrádió” javaslata váltotta ki, amivel kikötötte volna, hogy a „levegőben lógó” rádióadók (pályázati nyertesek, akikkel még nem szerződött a médiahatóság) legfeljebb kereskedelmi adókként működhetnek tovább, nem pedig ingyenes közösségi szolgáltatókként. Ezt a javaslatot Szabó visszavonta. Ezek után a parlament kulturális és sajtóbizottsága, illetve a szintén fideszes Menczer Erzsébet egy vaskos módosító csomaggal állt elő, változtatásaik többségét a kormány is támogatja, így nagyjából már látható, milyen újabb módosításokra számíthatunk. Az újabb módosítások meglepő módon alig érintik a kormány előterjesztésében szereplő pontokat, mégis házszabályszerűnek ítélte ezeket a kulturális bizottság. Az egyedüli érdemi módosítást, ami ténylegesen a „tárgyhoz tartozik”, vagyis a kormány javaslatában szereplő passzusokat érinti, az LMP-s Karácsony Gergely nyújtotta be, a bizottság pedig befogadta, és azt mondaná ki, hogy az újságírók még büntetőeljárásokban is akkor kötelezhetők csak forrásaik felfedésére, ha a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.
A visszavont „lex-Klubrádió” helyett ugyanakkor több olyan módosítást is felfedezhetünk az új változatban, ami a Klubrádiót is érintheti. Az egyik Menczer-féle javaslat például december 31-ével megszüntetné a korábbi médiatörvény alapján megkötött műsor-szolgáltatási szerződéseket, mondván, ezeket már úgyis hatósági szerződéssé kellett alakítani az új médiatörvény szerint.
Egy másik módosítás megszigorítaná a rádiófrekvencia-jogosultság megújításának szabályait és az összeférhetetlenségi szabályokat is. Így az a szolgáltató, aki már nyert egy vételkörzetben, nem szerezhetne befolyást más szolgáltatóban ugyanabban a vételkörzetben, és nem indulhatna párhuzamosan másik frekvenciáért sem (ahogy azt többek között a Klubrádió is tette).
Menczer Erzsébet csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az általa kezdeményezett változtatások célja, hogy a 2010-ben elfogadott új médiatörvényben érvényüket vesztett szabályokat kivezessék a jogszabályból. A módosítás szerinte nem a Klubrádióról szól, a rádióadó szerinte vagy félreérti a javaslatait, vagy „üldözési mániában szenved”.
A Klubrádió vezérigazgatója viszont úgy ítéli meg, hogy a kormány és a Médiatanács részéről azt bizonyíthatnák, hogy maradt még Magyarországon szándék a plurális médiára, ha a Klubrádióval azonnal szerződést kötnének a már megnyert frekvenciájára. Arató András a rádió sajtótájékoztatóján reagált a parlament előtt lévő javaslatokra. Szerinte ezek a javaslatok azokon a perbeli érveléseken alapulnak, amelyeket a Klubrádió fogalmazott meg a médiahatóság ellenében. Azt mondta, elfogadásuk szűkítené a Klubrádió perbeli érvelési lehetőségeit, de felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a változások később másokat is hátrányosan érinthetnek.
Vicsek Ferenc, a rádió főszerkesztője kiemelte: Navracsics Tibor igazságügyi miniszter annyiban eleget tett az Európai Uniónak tett ígéretének, hogy a médiatörvény módosításáról értesítette a közösséget, ám annak tervezett, érdemi változtatásairól a módosító javaslatok szólnak, erről pedig már nem tájékoztatták az uniót.
Bolgár György, a Klubrádió főmunkatársa szerint azt kell megérteni, hogy itt nem egyszerűen a Klubrádióról és annak munkatársairól van szó, hanem arról, hogy bárki szabadon véleményt nyilváníthat-e, a sajtó ma szabad maradhat-e Magyarországon, és ha ezt az egész sajtó nem érti meg, vagy nem hajlandó tudomásul venni, akkor saját maga ellen is dolgozik: ha a sajtó nem vállal szolidaritást a Klubrádióval, akkor saját halálos ítéletét írja alá.
