A nemzeti alaptanterv és az iskola nem szakadhat el az irodalomtörténet-írástól, nem mondhat ellent a szaktudomány értékítéletének – áll a Magyartanárok Egyesületének állásfoglalásában.

A Nemzeti alaptantervet szerdai ülésén fogadta el a kormány. Az anyagot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón mutatta be. A miniszter szerint az öt évre szóló alaptanterv időálló és korszerű dokumentum, melyben meghatározták a nemzeti tudás minimumát.

Hoffmann Rózsa a magyartanárok által is kritizált három szerzőről, Wass Albertről, Szabó Dezsőről és Nyirő Józsefről elmondta, hogy nem szerencsés ideológiai síkra terelni az alaptantervvel kapcsolatos véleményeket. Szerinte ezek az írók az adott korban nagy hatást gyakorló szerzők voltak, akik, mint az államtitkár vélekedett, méltán kaptak helyet az alaptantervben.

A Magyartanárok Egyesülete szerint azonban ezek az írók nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok. – Szabó Dezső és Nyirő József sem világképe, sem stílusa szerint nem nevezhető konzervatívnak. Szabó Dezső expresszionizmusa épp az ellenkező irányba mutat. Azaz nemcsak a szerzőválasztás, hanem az elnevezés is védhetetlen szakmailag –írják. A tanárok szerint Wass Albert –néhány korai művétől eltekintve – inkább népszerű lektűríró, akinek helye lehet az irodalom határterületei érettségi tételtípusban, de nem az alaptantervben.

Kiemelték: a három írót erdélyiségükön kívül „csak műveikben is erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmusuk kapcsolja össze”. Az egyesület állásfoglalása szerint ez egy európai országban aligha lehet indok egy központi és előíró jellegű oktatáspolitikai-tartalomszabályozási dokumentumban való szerepeltetésükre. Hozzátették, hogy az erdélyi irodalom egyébként a fenti szerzők nélkül is erőteljesen jelen van az új alaptantervben.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete azt kifogásolta, hogy a túlméretezett tananyagot iskolai körülmények között képtelenség elsajátítani, ezzel pedig az oktatáspolitika az anyagi, erkölcsi felelősséget áthárítja a szülőkre és a tanulókra. Hoffmann Rózsa közölte, hogy legalább tíz százalékkal csökkent a tananyag az eredeti elképzelésekhez képest. A szülői felvetés szerinte csak blöff, melynek valóságalapját be kéne bizonyítani.

Hangsúlyozta, hogy a jövőben az iskoláknak kötelező lesz valamely kiadott kerettanterv szerint tanítani, melyek most készülnek. Ugyanakkor hozzátette, hogy az iskolák szabadsága megnyilvánul abban, hogy az az intézmény, amelyik „képes, hajlandó és akar saját kerettantervet jóváhagyatni, annak szabályozott körülmények között meglesz erre a lehetősége”.

Kiemelte, hogy olyan modern tartalmak is helyet kaptak az alaptantervben, mint a pénzügyi ismeretek, a KRESZ, az élelmiszer-biztonság, a hit- és erkölcstan és az etika. Ezek nem jelentenek szükségképpen új tantárgyakat, hanem új tantárgyi szemléletet a hagyományos tantárgyakon belül.