A parlament hétfőn kezdte meg és pénteken várhatóan le is zárja a médiatörvény-módosítás vitáját. A kormány előterjesztése a tavaly alkotmányellenesnek ítélt passzusokat venné ki a médiacsomagból, köztük a nyomtatott és az online sajtó médiahatósági felügyeletét és a médiabiztos túlzott hatásköreit. Szintén az Alkotmánybíróság ítélete miatt megerősítik az újságírók titkos informátorainak jogi védelmét is.

Szabó Csaba eredeti „lex Klubrádió” javaslata úgy szólt, hogy ha egy tévé, rádióadó a korábbi médiatörvény alapján frekvenciapályázaton nyert, de még nem szerződött vele a médiahatóság, akkor csakis kereskedelmi csatornaként működhet tovább. A Klubrádió esetében ez azt jelentené, hogy ha a bíróság másodfokon is neki ítéli a 92,9-es, ingyenes frekvenciát, akkor is csak évente több tízmillió forintért sugározhatna.

Ez a módosítás azért is keltett felháborodást a parlamentben, mert semmi köze a kormány eredeti javaslatához, tehát házszabályellenes. A botrányt végül a parlament kulturális és sajtóbizottsága rendezte: Szabó módosítójának visszavonása után szerdai ülésükön Menczer Erzsébet javaslatait fogadták el, a bizottság saját módosítói közé pedig ellenzéki javaslatokat is befogadtak. Az új verzió már nem tartalmazza a „lex Klubrádiót”, azt viszont kiköti, hogy a Médiatanács sem köteles szerződést kötni pályázati nyertesekkel. A pályázati ajánlatokat pedig – a pályáztatás idejére – titkosítanák, így nem derülhetne ki menet közben, ki mekkora díjat vagy milyen műsorkvótákat vállalt.

Mandur László, az MSZP képviselője lapunknak nyilatkozva kifogásolta, hogy a kormány nem veszi figyelembe az Európa Tanács javaslatát, hogy alapjaiban alakítsák át a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és választási rendjét. A jelenlegi szabály súlyosan sérti az európai normákat azzal, hogy a médiahatóság vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, a tanácsba pedig csak a Fidesz által delegált személyek kerültek be.

A törvénymódosítás annyiban érinti a Médiatanács választási rendjét, hogy Szabó Máté ombudsman a napokban az Alkotmánybírósághoz fordult, mert alkalmazhatatlannak tartja a testület megválasztására és megbízatása megszűnésére vonatkozó részeket. Menczer Erzsébet az ombudsmani beadvány alapján nyújtott be pontosító rendelkezéseket.

A Klubrádió szerint a kormánypártok médiaszabályozást érintő módosításai azt a célt szolgálják, hogy a rádió –pernyertességei ellenére – még ideiglenesen sem maradhasson meg. A rádió a kormánypárti módosító javaslatokat úgy értékeli, hogy azok „az amúgy is gyér jogorvoslati lehetőségeket tovább szűkítik nemcsak a jövőre nézve, hanem visszamenőleges hatállyal”. Ezzel, mint írják, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának hatalma tovább fokozódik, a médiavilág demokratikus szabályozása megszűnik.

A bizottság is aggódik

Az Európai Bizottság (EB) aggodalommal figyeli a médiatörvény módosításáról zajló parlamenti vitát, különösen hogy a módosítások egyes részei megakadályoznák, hogy a bíróságok megváltoztassák a Médiatanács döntéseit – jelentette brüsszeli tudósítónk. Az EB egyébként üdvözli az Európa Tanács (ET) minap nyilvánosságra hozott véleményét a magyar médiaszabályozásról, amely igazolja a bizottság korábbi aggályait is. „Elvárjuk – írja az ET –, hogy a magyar kormány a korábbi megállapodás értelmében feleljen meg az ET tanácsainak, és tartsa be az európai normákat.” (Z. E.)