„Több mint egyenrangú viszony” lesz köztünk a következő két-három hónapban – ezt Varga Mihályról mondta Orbán Viktor, miután a kormányátalakításról tájékoztatta hétfőn a Fidesz–KDNP-frakciót. A miniszterelnök úgy folytatta: azt várom tőle, hogy tolmácsolni tudja azokat a közgazdasági megfontolásokat, amelyek alapján változásokra lehet szükség a magyar gazdaságpolitikában. De nem én fogok neki utasításokat adni, bár ez sem zárható ki, hanem inkább az lesz a közlekedés iránya, hogy Varga Mihály ismerteti a tárgyalások során felmerült javaslatokat. A miniszterelnökségi államtitkár – akit 2010 tavaszán mint a miniszterelnök „legközvetlenebb munkatársát” írták le forrásaink – nem pusztán a magyar IMF-delegációt vezető szakközgazdász lesz, hanem a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartás felelőse is. Varga Mihály nagyon jó kapcsolatokat ápol Irina Ivascsenkóval, a valutaalap budapesti irodavezetőjével és az Európai Központi Bank képviselőivel, de a washingtoni pénzügyi világ prominenseivel is. Amikor múlt pénteken Orbán Viktor hivatalosan is közölte, hogy az államtitkár váltja Fellegi Tamás tárca nélküli minisztert, londoni elemzők megelégedettséggel üdvözölték a döntést, és az első Orbán-kormány pénzügyminiszterének szakmai felkészültségét, józan, realista szemléletét emelték ki.

Varga Mihály Orbán Viktor „előfutára” volt Berlinben, Brüsszelben egy-egy fontos nem ortodox gazdaságpolitikai kormányzati döntés előtt és után. Részleteket nem lehetett tudni például arról az április 16-án Frankfurtban folytatott szakértői egyeztetésről, melyen az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), az IMF, a magyar kormány és az MNB képviselői vettek részt, de azt lehetett hallani, hogy az előkészítésben Varga Mihály szerepet játszott, és az államtitkár előzetesen annyit el is árult: az EKB, a Magyar Nemzeti Bank, a magyar kormány, az IMF és az Európai Bizottság azt nézi meg, van-e olyan akadály, ami miatt az IMF-tárgyalások nem kezdhetők el. Azt, hogy a magyar jegybanktörvény volt a fő napirendi pont, ki lehetett következtetni, Olli Rehn uniós pénzügyi biztos pár nappal később „jó szellemiségűnek” nevezte a frankfurti megbeszélést a magyar MNB-törvénymódosítás kapcsán.

A kormányátalakítás második felvonása azért is „állt”, mert a miniszterelnök „egy fehér papírt” tett Varga Mihály elé azzal, írja rá, mikor és mi szeretne lenni. Jóllehet forrásaink ezt túlzónak nevezték (emlékeztetve rá, hogy Orbán Viktor szerint a kormányzati feladatvállalás nem kívánságműsor), azt nem kérdőjelezték meg, hogy államtitkárának politikai álmait a miniszterelnök respektálja. Forrásaink korábban is állították: az IMF-hiteltárgyalások végigvitele, a szerződés aláírása Varga Mihály számára „közjáték”, a cél: a pénzügyminiszterség. Feltéve, ha Orbán Viktor valóban szétválasztaná Matolcsy György nemzetgazdasági minisztériumát egy a gazdasági stratégia vízióját felrajzoló „tervhivatalra” és a fiskális szigort megtestesítő Pénzügyminisztériumra (PM). A másik cél pedig a jegybankelnökség jövő márciustól, amikor véget ér Simor András mandátuma.

A Népszabadság februárban beszámolt róla, hogy Simor András mandátumának hátralévő idejét már viszonylag nyugodtan töltheti el, nem kell attól tartania, hogy Orbán Viktor újabb támadást indít ellene. Az imidzsén javított azzal, hogy a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedéseket jelentett be az MNB részéről február közepén. Azok után, hogy korábban még azt kommunikálta: nincs igazán jó eszköz a jegybank kezében. A kormány meghatározó személyiségei úgy számolnak, Simor András a hátralévő időszakban nem fogja opponálni a kormány elképzeléseit. Ami az MNB-elnökséget illeti: a 2010-es választások előtt fideszesek nem tartották kizártnak, hogy Simor András megbízatásának lejárta után Orbán Viktor „egy meglepő húzással” Surányi Györgyöt kéri fel elnöknek. Ezt a vélekedést arra alapozták, hogy a miniszterelnök a Facebook-oldalán méltatta a volt jegybankelnök egy írását, így: „Aki tudni akarja, ki a hunyó a gazdaságpolitikában, olvassa el Surányi György Népszabadságban megjelent cikkét”. (Ebben Surányi György élesen bírálta a válság idején tanúsított jegybanki döntéseket.) Másrészt Orbán Viktor nagyra értékelte, hogy Gyurcsány Ferenc lemondása után Surányi György visszautasította a felkérést a miniszterelnöki posztra. Viszont: jobboldali körök már akkor arra figyelmeztettek, hogy a volt jegybankelnöknek éppen 2001-ben, az Orbán-kormány regnálása alatt kellett távoznia, és tevékenysége inkább az MSZP–SZDSZ-kormányokhoz kötődött. Emellett Surányi György mint jegybankelnök komoly szerepet játszott a Fidesz által többször bírált 1995-ös Bokros-csomag végrehajtásában.

Simor András és Varga Mihály, a jegybankelnök mandátuma márciusig tart