Újraszületik a Csillag
A szomszédos asztalnál két harmincas építész a rettentő méretű tányéron felszolgált natúr vegyestállal birkózik. Egyikük ma van itt először, társa általában évente 5-6-szor fordul meg a Csillagban. Ő ennyit mond:
– Ezen a héten már másodszor vagyok itt. Azért jöttem, hogy segítsek megmenteni az éttermet, és azért csaltam el a kollégámat is.
Az építész az egyik internetes közösségi oldalon olvasta, hogy bezár a 116 éves Csillag étterem. A konyhához legközelebb eső asztalnál is a Facebook által mozgósított trió ül: Bea, Mónika és Eduárd. Mindhárman örök bölcsészjelöltek: tanárnak készültek, aztán tapasztalva, hogy nehéz a boldogulás pedagógusként, lanyhult bennük a tanulási vágy, és kimentek Németországba. Évek óta pincérként dolgoznak, és időnként már be merik vallani maguknak, hogy aligha szereznek diplomát. Pár napja érkeztek haza, s hogy megtudták, veszélyben a Csillag, diákkoruk kedvenc törzshelye, eljöttek kicsit nosztalgiázni.
Radó Miklós, a Csillag főnöke nem is tudja, mit kezdjen az étterem iránt megnövekvő érdeklődéssel. A 67 esztendős, ősz hajú, testes férfi 46 éve van a pályán, s 1981 óta vezeti a Csillagot. Akkor még a megyei vendéglátó egyik átlagosnak számító „egysége” volt a város centrumától ötszáz méterre, a Hungária utca 27. alatt található étterem. A közeli egyetemekről és munkahelyekről sokan jártak ide, s volt idő, hogy naponta 700 menü fogyott el a 85 embert befogadó vendéglőben. A rendszerváltáskor Radó Miklós – kárpótlási jegyekből – megvásárolta a bérlőjogot, és vállalkozásban vitte tovább az üzletet. A fémvázas bútorokat ácsolt székekre és asztalokra cserélte, s azóta is ezek a Kádár kort idéző népies berendezési tárgyak adnak retróhangulatot a 100 négyzetméteres étteremnek.
Bár a Csillag hagyományos ételeket kínáló konyhájával a vendégek mindig is elégedettek voltak, az étterem forgalma évről évre csökkent. Ezért előbb megszűnt, hogy pénteken és szombaton éjjel kettőig nyitva tartsanak, majd este tízről hétre módosították a zárórát. Ez év tavaszáig bírták még így, akkor viszont a közelben megnyílt egy étterem, és az elcsábította a vendégek nagyobb felét. A Csillagban 650-700 forint a menü, a konkurenciánál 490. Radó Miklós megtudta, hogy a másik étterem tankonyhaként működik, az ebédet tanulók főzik és szolgálják föl, s nekik nem kell bért fizetni, sőt támogatást is kap a konkurencia a tanított fiatalok után. A végképp visszaesett forgalom miatt májustól már csak ebédidőben tart nyitva a Csillag: tizenegykor nyit, négykor zár.
Az egyik törzsvendég rákérdezett, hogy miért van ez, mire Radó Miklós bevallotta, hogy nem bírja tovább, júniusban föladja. A menüjét kanalazó férfi erre azt mondta, hogy az lehetetlen, és hogy ő ez ellen tenni fog valamit. Pár órával később a Facebookon keresztül arra ösztönözte ismerőseit, hogy tartsák életben a Csillagot. Az ötletet azonnal többtucatnyian támogatták, mondván: a Csillag tényleg nem zárhat be, hisz ott jól és olcsón főznek, családias a légkör, s nem lehet, hogy ez az étterem eltűnjön, vagy kinyisson helyette egy másik, ahol immár nem rántott bordát, pacalt, csontlevest, cigánypecsenyét, vesevelőt és túrós palacsintát adnak, hanem pizzát, műkrumplit, hamburgert és amerikai pitét.
Másnap délben megtelt a Csillag, és a szokásos 60 menü dupláját szolgálták fel. Az elmúlt héten az internetes felhívás hatására akkora volt a forgalom, hogy az alapján életben maradhatna a Csillag.
– Nem tudom, meddig tart ez a lendület – meditál Radó Miklós. – Már jeleztem a városi vagyonkezelőnek, hogy valószínűleg visszaadom az üzletet. Idős vagyok, és szeretnék többet foglalkozni a hároméves unokámmal. De azért nehéz abbahagyni. Szívesen folytatnám, de látom, hogy kevés pénze van az embereknek. Nem tudom mit tegyek: csináljam, ne csináljam? De ha van remény, folytatom.
