Kényszerből terjed a részmunkaidő

2012-05-15

Részmunkaidő, távmunka, megosztott munka, rugalmas munkaidő: Magyarországon egyik ilyen atipikus foglalkoztatási forma sem túl elterjedt. Hogy ez miért van így, milyen előnyei és milyen hátrányai lennének annak, ha többen dolgozhatnának e rendhagyó formákban – erre keresték a választ a kisgyerekes nőkmunkaerő-piaci esélyegyenlőségén dolgozó Jól – Lét Alapítvány tegnapi konferenciáján.

Tavalyi adatok szerint az uniós átlag 37 ledolgozott munkaóra hetente, a visegrádi országokban pedig 40-41 óra. A déli és keleti országokban magasabb, Nyugat- és Észak-Európában a részmunkaidő miatt alacsonyabb ez a szám – hívta fel a figyelmet Gábos András, a Tárki vezető kutatója. Hozzátette: 2011-ben az unióban átlagosan heti 20 órát dolgoztak részmunkaidőben, de a visegrádi országokban ez a szám is magasabb. Ez jellemzően női foglalkoztatási forma, férfiak 8, a nők 32 százaléka dolgozik így az unióban. Magyarország körülbelül ötszázalékos részmunkaidős foglalkoztatottsággal a sereghajtók között van. A távmunkások aránya pedig csak 1-2 százalék. Az unióban – jelentős részben a válság hatására – az elmúlt tíz évben nőtt a részmunkaidő aránya, ahogy az összes atipikus foglalkoztatási formáé.

Gábos András elmondta, hogy sokan azért választják a részmunkaidőt, mert nincs más munkalehetőség. Ez jellemzi például Magyarországot, ahol a részmunkaidő minimális növekedésének a kényszer a fő oka. Többen hozzáfűzték, hogy a munkáltatók hajlamosak visszaélni a részmunkaidővel, papíron így foglalkoztatnak, gyakorlatban pedig teljes állásban. A részmunka másik oka, hogy a munkavállalónak gondoznia kell valakit, gyereket vagy idős szülőt, ami főleg Nyugat- és Észak-Európában jellemző a részmunkaidősökre.

– A nők foglalkoztatása kulcs a függetlenségükhöz, ennek része az atipikus foglalkoztatás elterjedése, a bérkülönbségek csökkentése és a fizetetlen munka, a gyerekek, idősek ellátásának és a házimunka helyzetének rendezése is – hangsúlyozta Brigitte Triems, az Európai Női Lobbi leköszönő elnöke. Szerinte a nők azért vannak aránytalanul többen az atipikus formákban, mert még Európában is a család hagyományos modellje jellemző, ahol a nő a kettes számú kereső a családban. Ez azonban csökkenti a nők esélyeit a karrierépítésre és növeli az elszegényedésük esélyét időskorukban.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.