Nem tisztázták Simicska szerepét
A Közgép Zrt. „tényleges tulajdonosának minősülő természetes személy dr. Simicska Lajos” – nyilatkozta egy közbeszerzési ajánlathoz benyújtott dokumentumban Németh Miklós vezérigazgató. A lapokat azért kellett kiteríteni, mert – az alaptörvénnyel összhangban – az új közbeszerzési törvény előírja: állami vagy önkormányzati megrendelésre csak az számíthat, aki „a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi”.
Átláthatónak pedig az a cég tekinthető, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus elleni 2007-es törvény szerinti tényleges tulajdonosát megnevezik. Ilyennek minősülnek azok a személyek, akik a társaság legalább 25 százalékát birtokolják, illetve a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint meghatározó befolyással rendelkeznek, vagy akiknek a „megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak”.
Az, hogy Simicska ezek közül melyik körbe tartozik, továbbra sem derül ki. Lehetséges, hogy a Közgép tulajdonosai közül Simicska az egyetlen, akinek a tulajdonrésze eléri a 25 százalékot. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a Ptk.-ban szabályozott meghatározó befolyással rendelkezik, de az sem kizárt, hogy formálisan – közvetlenül vagy közvetve – egyetlen részvényt sem birtokol, hanem „ügyleti megbízásait” más közreműködésével hajtatja végre. Ez utóbbit vessük el, mert a vállalkozót esetleg súlyos jogsértések gyanújába kevernénk.
A nyilatkozat tehát Simicskának a Közgépben betöltött valódi szerepét önmagában még nem tisztázza. A Ptk. valamennyi támpontot azért ad: a meghatározó befolyás feltétele az lenne, hogy a részvényesek valamelyike egyedül rendelkezzék a szavazatok több mint ötven százalékával. Zrt. esetén ezt a körülményt viszont a cégnyilvántartásról szóló törvény szerint a cégjegyzékben szerepeltetni kell, viszont a Közgép nyilvánosan hozzáférhető cégkivonata alapján senki nem rendelkezik ekkora részvényhányaddal.
A meghatározó befolyás persze közvetett módon is biztosítható, ám ennek feltétele, hogy azokban a gazdasági társaságokban, amelyek egy adott vállalkozás részvényeinek legalább 51 százalékát birtokolják, egyetlen személy legyen a többségi tulajdonos. Ebben az esetben is ő lesz a „tényleges tulajdonosnak minősülő természetes személy”, de egy bonyolult cégháló esetén a nyilvános dokumentumok alapján már nehéz vagy szinte lehetetlen a nyomára bukkanni.
A részvénykönyv segíthetne – amelybe az adatvédelmi biztos 2010-es állásfoglalása szerint bárki betekinthet –, de az Origo.hu munkatársának ilyen irányú kérésére a Közgép nem is reagált. Más kérdés, hogy abban nem feltétlenül szerepel minden tulajdonos, mert aki a szavazati jogával nem akar élni, nem jegyezteti be magát. Bár ebben az esetben jogilag nehezen érvényesítheti a rejtőzködő – esetleg többségi részvényes – az akaratát. Vagyis így sem lett igazán átlátható a rendszer, és legfeljebb a Közgép vezérigazgatója tudhatja, mire alapozva tette azt a nyilatkozatot, hogy a vállalkozás tényleges tulajdonosa Simicska.
– A közpénzek felhasználásában közreműködő cégek átláthatóságát biztosító szabályozást már korábban is szerették volna elfogadtatni – mondta kérdésünkre Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügy-miniszter. Kétharmados többség híján viszont akkor esély sem volt arra, hogy efféle rendelkezést az alkotmányba foglaljanak. Akkor egyébként a mostanihoz hasonló elképzelés fogalmazódott meg: csak az a vállalkozás vehessen részt közbeszerzési eljáráson, amely a pályázat benyújtásával egyidejűleg a cég tulajdonosi szerkezetéről is nyilatkozik.
Arra a felvetésünkre, hogy az alaptörvény átláthatóságra vonatkozó rendelkezését a cégtörvénybe is át kellene ültetni, Bárándy kijelentette: életszerűtlen, hogy a tulajdonosi szerkezet feltárását minden vállalkozás számára előírják. Azt viszont maga is elképzelhetőnek tartaná, hogy azokat a cégeket, amelyek költségvetési vagy uniós források felhasználásában akarnak közreműködni, már a közbeszerzési eljárás előtt kötelezzék arra, valóban ellenőrizhető módon tárják fel, kik a tényleges természetes személy tulajdonosaik.
Többen – így a Corvinus egyetem korrupciókutatói – azt is felvetették már, hogy a közpénzek elköltésének átláthatósága érdekében mindenki számára hozzáférhető és különféle szempontok alapján kereshető közbeszerzési adatbázist kellene létrehozni. Bárándy szerint ez igen jó ötlet, hiszen bárki megismerhetné azokat a vállalkozásokat, amelyeket az állam vagy az önkormányzatok alkalmasnak tartanak arra, hogy közpénzekből finanszírozott beruházásokat magas színvonalon megvalósítsanak.
Az ilyen nyilvántartás mindenki számára hasznos információkkal szolgálna – jelentette ki az ügyvéd –, és nemcsak a közpénzek elköltésének átláthatóságát teremtené meg, hanem azoknak is sokat segítene, akik megbízható üzleti partnereket keresnek. Ha kiderülne, hogy az állam vagy az önkormányzatok számára éppen a Simicska-cégek nyújtják a legmagasabb szintű szolgáltatásokat – fogalmazott a volt miniszter –, a Bárándy-iroda maga is szívesen bízná meg azokat, amikor valamilyen felújítási munkára van szükség.
A szobatárs
Simicska Lajos egykori pártpénztárnok, a miniszterelnök jó barátja, volt kollégiumi szobatársa csak az első Orbán-kormány idején vállalt közéleti szerepet: rövid ideig az adóhatóság elnöke volt. Az ő időszakára esik a hosszú bájtok éjszakája néven emlegetett akció is, amikor állítólag adatokat töröltek vagy módosítottak az APEH rendszerében. Ezt utóbb nem sikerült bizonyítani, de gyanús és jogosulatlan adatlekérések sorát igen. Emiatt egy informatikussal szemben büntetőeljárás indult.
A kilencvenes években Simicska – így közvetve a Fideszhez köthető személyek – érdekeltségébe tartozó cégeket fantomizálták két külföldi személy, Kaya Ibrahim és Josip Tot adatainak felhasználásával. A vállalkozások jelentős közterheket, illetve tartozásokat nem fizettek meg, majd eltűntek a semmiben. Az akciót a cégfantomizálás máig klasszikus példájaként emlegetik. Simicskát saját bevallása szerint megviselték a sajtótámadások – miközben szakmai körök szerint az adóhatóság élén eléggé sikeresnek bizonyult, hiszen a bevételek nőttek –, lemondott, és soha nem tért vissza a közéletbe.
„Megöltétek az apámat, az apósomat, az Úristen irgalmazzon néktek!” – üzente utoljára a Mahir, tehát közvetve a saját cége által tulajdonolt Napi Magyarországban közzétett hirdetésében ellenfeleinek.
