Az országonként több száz fiatalt érintő vizsgálatban nemcsak a gyerekek egészségi állapotát, hanem a környezeti tényezőket, többek között az iskolai közérzetüket, családi körülményeiket, baráti kapcsolataikat mérik fel. A kutatás három korosztályra, a 11, a 13 és a 15 évesekre koncentrál. Az adatfelvétel 2010-ben történt, de az összes eredmény – tekintettel a hatalmas adatmennyiségre – csak a héten került nyilvánosságra.

Magyarország az egyik legjobb eredményt a szülő–gyerek kapcsolatot vizsgáló részben érte el. A magyar kiskamaszok több mint kilencven százaléka azt mondta, könnyen szót ért az édesanyjával, de még a 15 évesek túlnyomó többsége is így gondolja. Az apák is jól szerepeltek, velük a megkérdezett 15 éves lányok 66, a fiúk 81 százaléka találja meg könnyen a közös hangot. Ezzel a magyar szülőket csak görög és holland társaik előzik meg. A legrosszabb szülő–gyerek viszonyról a francia és a belga kamaszok számoltak be. A baráti kapcsolatok szintén jól működnek Magyarországon: a kamaszok körülbelül kilencven százalékának van legalább három vagy több közeli barátja.

Az iskola hazai megítélése változó: a 11 évesek közül még kevesen szeretik, de a 15 évesek már az élmezőnyben vannak, a lányok közel fele és a fiúk harmada azt mondta, nagyon szeret iskolába járni. Mondták ezt annak ellenére, hogy a magyar kamaszok az utolsó helyen végeztek az iskolai eredményeik értékelésében. Ez persze nem azt jelenti, hogy valóban ők teljesítenek a legrosszabbul, de ők érzik így, ami akár komoly önértékelési gondokra is utalhat. Iskolai nyomás viszont nemigen van: mindössze húsz százalékuk számolt be erről. Ennél csak a szlovák fiatalok érzik kevésbé a teljesítménykényszert.

Az egészségükkel kapcsolatos kérdésekben már rosszabbak a hazai eredmények. A magyar fiataloknál csak az ukrán és a skót kamaszok számoltak be nagyobb arányban arról, hogy közepesnek vagy rosszabbnak érzik egészségi állapotukat. Az elhízott vagy túlsúlyos tizenöt évesek aránya a lányok között 11, a fiúknál 19 százalék. Ehhez képest sokkal többen, a magyar lányok 43, míg a fiúk 24 százaléka gondolja azt magáról, hogy túl kövér. Ez általános jelenség: a lányok szinte valamennyi országban sokkal rosszabb testképpel rendelkeznek, mint amilyenek valójában. Ennek megfelelően magas a fogyókúrázók aránya: már a 11 éves lányok közel ötöde diétázik, a 15 éves lányoknak pedig harmada eszik kevesebbet, hogy fogyjon.

– A mentális egészség területén gyengén állunk. A gyerekek egyáltalán nem annyira túlsúlyosak, mint amennyire dívik közöttük a fogyókúra-mánia – mondja Németh Ágnes, a magyar kutatócsoport vezetője. A fogyókúrázás azonban nem jelent egészségesebb ételeket, Magyarország az országok utolsó harmadában végzett a napi zöldségfogyasztás és a rendszeres étkezés vizsgálatában.

A felnőttekre vonatkozó felmérésekből rendszeresen a tévé előtt tespedő ország képe rajzolódik ki Magyarországról, s úgy tűnik, hogy nincs ez másképp a gyerekeknél sem. A 11 évesek fele naponta több mint két órát tévézik, a 15 évesek körében ez az arány már hatvanszázalékos. És még ezzel sem vagyunk az élmezőnyben: az örmény, szlovák, litván, görög vagy holland kamaszok közül sokkal többen tévéznek órákig.

S bár a fiatalkorúak számára tilos cigarettát eladni, a magyar kamaszok harmada 13 éves kora előtt már rágyújtott, ami az egyik legrosszabb arány a vizsgált országok között. A 11 éves fiúk két százaléka legalább egyszer egy héten cigarettázik, a 13 évesek között hét százalék, a 15 évesek között pedig 26 százalékos a rendszeresen dohányzók aránya. Alkoholt a 11 éves fiúk hét százaléka iszik rendszeresen, 15 éves korban pedig már több mint harmaduk. A marihuánát a 15 éves fiúk ötöde próbálta már ki.

– Furcsa kettősség jellemzi a magyar eredményeket, mert a szerhasználati mutatóink egy része valóban rossz, de az emberi kapcsolatok, az iskolai közérzet megítélése, amelyek szintén befolyásolják az egészséget, kiemelkedően jó – teszi hozzá Németh Ágnes. A vizsgálatban rákérdeztek a 15 évesek szexuális szokásaira is: a lányok 24, a fiúk 37 százaléka számolt be arról, hogy már lefeküdt valakivel, közel nyolcvan százalékuk használt óvszert. Ebben a mutatóban nem térünk el az európai átlagtól.