Ebben emlékeztetnek: a fiatalok jóval több gyereket szeretnének (az átlag 2,4),mint amennyi valójában megszületik (1,3). Az elmúlt húsz évben több mint hétszázezerrel csökkent a népességszám, az idősek aránya emelkedik, s ez hatalmas terhet ró az ellátórendszerre. Ezért stratégiai program készül a születések növeléséhez szükséges intézkedésekről a 2014–2020-as időszakra.

A vitaanyag szerint nemzetközi összehasonlításban család- és gyerektámogatások tekintetében jól állunk, de a nők munkavállalását és a családbarát munkahelyeket illetően az utolsók között vagyunk. Az elmaradó gyerekvállalás okai között ezenkívül a gyerekellátó intézmények hiányát, a kevés és túlzsúfolt, területileg aránytalanul elhelyezkedő bölcsődét és a gyerekvállalás „esetenként negatív társadalmi megítélését” említik.

Az anyag elégedetten szól arról, hogy az egykulcsos adórendszerrel tavaly 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyereket nevelnek, a három- vagy többgyerekesek reálkeresete pedig 19 százalékkal nőtt 2010-hez képest. A készítők szerint az új munka törvénykönyve több, a gyerekes munkavállalók számára kedvező változtatást tartalmaz, például hogy szülési szabadság immár az örökbe fogadó nőknek is jár. Emellett bevezették a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt, visszaállították a hároméves gyest, munkahelyi családi napközikre pedig 8 milliárd forint pályázati pénz fordítható. Ugyanakkor elégedetten nyugtázzák a családi napközi számának növekedését a 2005 és 2009 közötti, tehát az előző kormányra eső időszakban.

Mindezeknek köszönhetően biztató trendről írnak, hiszen 2011 júniustól októberig terjedő időszakában 1500-zal több gyerek született, mint az előző év azonos hónapjaiban. Arról azonban már nem szólnak, hogy 2010-ben soha nem látott mélypontra zuhant a születések száma, és csak ehhez képest született tavaly több gyerek, ami még így sem éri el a korábbi évek adatait.

Ezek után szinte érthetetlen, hogy van még min javítani. Az anyag átveszi a népesedési kerekasztal javaslatait, így a pozitív diszkrimináció alkalmazását a munkahelyeken, például két azonos végzettségű és képességű jelentkező esetén a gyerekes alkalmazását. Meggondolandónak nevezik az LMP által is szorgalmazott kötelező apasági szabadság bevezetését. A családok helyzetének javítása érdekében a szocpol elérhetőségének szélesítését, kisgyerekes szülők számára autóvásárlásra fordítható bevezetését is javasolják. (Az EU az elmúlt években többször figyelmeztette Magyarországot, hogy ez a támogatás ellentétes az uniós gyakorlattal.)

A második és harmadik gyerek vállalását elősegítendő javasolják, hogy hiába nem dolgozik egy nő legalább fél éve két gyermeke születése között, közalkalmazottak és köztisztviselők esetén a jogszabály szerinti jövedelem képezze a további gyerekek esetén is az ellátások alapját, és ne a minimálbér kétszerese, ahogy a jelenleg rendszerben van. Ez ugyanis az iskolázott nők esetében havonta akár százezres veszteséget is jelenthet.

Ajánlják továbbá gyermekgondozási utalványok bevezetését béren kívüli juttatásként, amelyekből gyerekellátást vagy házimunkát segítő szolgáltatásokat lehetne venni. A több gyerek magasabb nyugdíjat eredményezne, korkedvezményes nyugdíjat pedig csak azoknak a nőknek adnának, akik járulékot is fizettek, és több gyereket szültek, mert ők „mindent megtettek a nyugdíjrendszer korábbi feltételeinek fenntarthatóságáért”.

Meggondolandónak tartják az apasági szabadság bevezetését FOTÓ: MÓRICZ SIMON