Újabb gond a Médiatanáccsal, a Fidesz meghátrálhat
Az AB decemberben ítélte alkotmányellenesnek az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztossal összefüggő rendelkezéseket.
Információink szerint a kormány javaslata kizárólag az AB döntésére reagál. Úgy tudjuk, a tartalomszabályozás tekintetében a médiahatóság nem vizsgálhatja majd az írott és az internetes sajtó tekintetében az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, a nyilatkozatot tevő személy jogainak érvényesülését, mivel erre a magyar jogrendszerben már léteznek megfelelő bírói fórumok. A javaslat erősíti az újságírók információforrásainak védelmét azáltal, hogy csak kivételes esetekben és bírói kontroll mellett kell majd felfedniük forrásaikat.
A médiabiztos hatáskörét pedig úgy korlátozzák, hogy nem vizsgálhat érdeksérelmeket, mert az a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősülne.
Lapunk információi szerint a kormány a tervezett változtatásokat már megküldte az Európa Tanács (ET) strasbourgi székhelyére. Lapunk közölte korábban, hogy az ET szakértőijelentés-tervezete szerint változtatásra lenne szükség egyebek mellett a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módján, a médiatörvényt nem kétharmados, hanem többpárti elfogadáshoz kellene kötni, a közmédiában el kellene törölni az MTI kizárólagos hírkészítési jogát és meg kellene szüntetni a médiabiztos intézményét.
Brüsszeli tudósítónknak az ET-főtitkár szóvivője azt mondta: megkapták a magyar kormány válaszait a szervezet korábban felvetett aggályaira. Daniel Holtgen nem kívánt részletekbe bocsátkozni, de annyit elmondott, a válaszok általában véve kielégítették az ET által felvetett aggályokat, részleteket csak később hoznak nyilvánosságra.
Egy vezető kormánypárti politikus lapunknak azt mondta, a médiatörvény módosításának parlamenti vitájában előkerülhet majd a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módja is, nem tartja kizárhatónak, hogy változtatnak is ezen a szabályon. Különösen úgy, hogy kedden Szabó Máté ombudsman a médiatörvény több pontjának megsemmisítését kérte az AB-től.
Az ombudsman szerint a médiatörvény több – például a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó – rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Szabó úgy véli, hogy a belső szabályozási ellentmondások közvetve a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettség, a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak.
Az AB a médiaszabályozással kapcsolatos decemberi határozatában nem foglalkozott a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztásával kapcsolatos szabályokkal. Pedig ez az a pont, amit több ellenzéki párt, hazai és nemzetközi szakmai szervezetek kifogásolnak. A médiahatóság elnökét ugyanis a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, ő a Médiatanács elnöke is. A tanácsba pedig a Fidesz jelöltjeit választotta meg a parlament.
Egy civil szervezet felhívására több mint száz beadványban kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze a Médiatanács tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmánybírósági vizsgálatát. A panaszosok szerint a szabályozás nem zárja ki „a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a Médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra, ezzel pedig alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát”.
Szabó Máté a beadványban jelzett problémákat áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy szükséges lehet a médiatörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata. Az indítvány kiemeli, hogy a Médiatanács kiemelkedő fontossággal bír a sajtó- és médiaszabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog érvényesülése szempontjából, ezért a szerv jogállásával összefüggő szabályok így csak megfelelő alkotmányos garanciák mentén alakíthatóak ki.
