Valamennyiüket azzal vádolja a Fővárosi Főügyészség, hogy a mészárlás időpontjára hamis alibit igazoltak Kaisernek, amikor még őt tartották az egyik elkövetőnek. Egybehangzóan azt állították, hogy Csepelen volt a rablás idején, a vádhatóságnak ellenben a nyomozás elrendelésekor még meggyőződése volt, hogy a kérdéses időpontban Kaiser Móron volt, bankot rabolt és gyilkolt. Végül is: Kaisert akkor még jogerősen elítélték Mór miatt.

A helyszíni szemle

Miután elfogták „az igazi tetteseket”, és bebizonyosodott, hogy nem Kaiser és számos más súlyos bűnügyben tettestársa, Hajdú László rabolta ki a móri Erste Bankot és öltek meg ott nyolc embert, az ügyészség – mint az elsőfokú perben eljáró bíró fogalmazott – „alaposan meghúzta” ugyan a vádiratát, de a lényeg benne maradt: az akkor 17 éves Gyuris Anita, édesapja és édesanyja, valamint Kaiser egyik hölgyismerőse, Weiner Szeréna nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy Kaiser a móri rablás idején Csepelen volt, Gyurisék lakásában. Ez pedig az ügyészség szerint akkor is kimeríti a hamis tanúzás tényállását, ha Kaisernek végül mégsem volt semmi köze a Móron történtekhez.

Gyurisék és Weiner Szeréna ellen a perben mindvégig csak „az egyes számú tanúként” emlegetett férfi bejelentése alapján indult eljárás. Ő még a rendőrségi be- és feljelentővonalakat kezelő, sokat tapasztalt rendőrök szerint is „gyanúsan nagyon akarta feljelenteni” Gyuris Ferencet, Anita édesapját.

Kétszer is telefonált, hogy biztosan kimenjenek hozzájuk a rendőrök. Nem kevesebbet állított, mint hogy Gyuris a kocsmában elismerte, hamis alibit igazolt a móri gyilkosság idejére lánya barátjának. Később az egyes számú tanú többször ellentmondásba keveredett önmagával – legalábbis az első fokon eljáró bíróság ezt így látta –, de ez a tény nem osztott, nem szorzott. Ráadásul az első móri perben eljáró Varga Zoltán bíró is egyértelművé tette, nem hisz a szerelmes kamasz lánynak és szüleinek, szerinte hamis alibit igazoltak Kaisernek.

Miután 2005 őszén a Fővárosi Ítélőtábla Kaiser Ede esetében helybenhagyta az elsőfokú, őt haláláig fegyházba küldő ítéletet, a táblabíróság feljelentést tett hamis tanúzás miatt.

Az évekig tartó eljárásban a rendőrség lefoglalta Gyuris Anita naplóját, megnézték, mikor járt iskolába, mikor maradt otthon igazolatlanul, emiatt a lány magántanulóként fejezte be tanulmányait.

Kétségbe vonták, hogy Kaiser a móri vérengzés napján járhatott Weiner Szeréna Astoriánál lévő üzletében; ezért vádolták meg hamis tanúzással Weinert is. Mobiltelefonja cellapozíciói alapján nyolc perc alatt kellett megtennie a csepeli lakástól az Astoriáig vezető utat. Kétszer is bizonyítási kísérlettel igazolták: ez lehetetlen. Igaz, a hatóságok hol a reggeli, hol a délutáni csúcs idején próbálták megismételni Kaiser bravúrját. Végül, az ügyvédek hatására, megtették déltájt is. A hatósági sofőr ugyanolyan lazán kezelte a sebességkorlátozást és a gyorshajtást, ahogy azt Kaiser is tette – a kísérlet ekkor sikerült.

Egy kérdésre, hogy kihallgatták-e Irma nénit, aki naponta többször is frissen főzött kávét vitt Wiener Szerénának, és így cáfolhatta vagy igazolhatta volna Kaiser szavait, a bíróság előtt az ügyben eljáró rendőrök egyike azt mondta: igen, kihallgattuk. Rossz válasz, mondta a bíró, mivel Irma néni az állítólagos kihallgatása előtt elhunyt. „Ja, akkor nem hallgattuk ki”, pontosított a nyomozó, mire a bíró feltette a kérdés: Ha egy rendőr részéről bocsánatos bűn nem emlékezni pontosan minden részletre egy adott ügyben, milyen alapon várják el egy kamasz lánytól, hogy minden másodperc történéseit pontosan idézze föl?

A bíróság végül valamennyi vádlottat felmentette. Álláspontja szerint ugyanis hamis tanúzást az követ el, aki egy ügy lényeges körülményéről valótlant állít a hatóság előtt. Ezzel szemben a bíróság úgy értékelte, hogy Gyurisék esetében a nyomozó hatóság olyan apróságokba kötött bele, amelyek az ügy lényegét illetően mellékesek. Az ügyészség fellebbezett.

A per jövő hétfőn folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.