Csaknem mintegy körülbelül uszkvekvázi 90 000 torokból csendült föl a Gaudeamus igitur, illetve helyette a megfelelő Máté Péter- vagy Edda-sláger, én a Piramist hiányoltam (Őszintén akarok élni, Ha volna két életem satöbbi, mert ezekben a számokban benne van minden, amit egy ember érezni képes), búcsút intenek a negyedikes kezek az alma mater sokat látott falainak, és belevágnak a nagybetűs satöbbi.

A ballagás már maga a nagybetűs satöbbi, nálunk a nagyobbik gyerek ballagott, a hagyományoknak megfelelően piros ezerötös Ladát és aranyláncot akartam venni neki, de ő vonatjegyet kért és belépőt egy csehországi extrémmetál-fesztiválra. Ezek a mai ballagók nem tudnak már úgy rendesen ballagni, ahogy mi ballagtunk.

És ez a szörnyű rongyrázás, hogy mindenki fölveszi a rövid ujjú Fékon inghez a kanárisárga nyakkendőt, csuklójára hurkolja a világosbarna autóstáskát, a nőrokonok kontyot tornyoznak, a nagyon úri ízlésűek pedig a Royal Weddingről lelesett kalapokat vesznek. De a legnagyobb gyönyörűség mégis, hogy a saját gyermekeinket láthatjuk szépen fölöltözve, az igénytelen gördeszkás ruhák, farmerok, kapucnis pulóverek helyett végre rendes ruhában.

A fiúk temetésre készülő, külvárosi használtautó-kereskedőnek öltöznek, esetleg kilencvenes évek eleji naptévés műsorvezetőnek, a lányok pedig délkelet-ázsiai tinédzser prostituáltnak, ultrarövid fekete miniszoknyába, sztriptíztáncos magassarkúba, fehér ingbe.

Nagyszerű pillanatok, ahogy a kis harmadikosok búcsúznak, hogy jövőre majd ők állnak itt, fontos gondolatok, és minden ugyanúgy zajlik, mint akár harminc, negyven vagy ötven éve, csak akkor még nem volt a hangszóróban Bikini, ugyanazok a bölcsességek, fordulatok, gesztusok. Hát akkor ez már hagyomány. Az, csak hülye.

De ezt követően kisvártatva megkezdődik az országos szintű maturálás (Matura 2012), ahol csaknem mintegy körülbelül uszkvekvázi 90 000 diáknak kell számot adnia Karinthy Frigyesről, aki csak úgy tudta társadalmilag elfogadtatni értékközpontú művészetét a Csillag születikben, hogy fölállt egy nagyon magas létrára, és onnan lefelé hegedült, megnevettette közönségét, de legbelül zokogott, végül mégis vidám happy enddel ért véget a történet, Karinthy sikeres humorista lett a Dumaszínháznál, amikor megírta Petőfi Sándor híres versét Szabolcska Mihályról.

Nyíregyháza, 2012. május 4. Egy vNyíregyháza, 2012. május 4. Egy végzős diák szabadult meg cipőjétől a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium ballagási ünnepségén. Magyarország ötödik legjobb vidéki gimnáziumában négy osztályból 127-en ballagtak el. MTI Fotó: Balázs Attilaégzős diák szabadult meg cipőjétől a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium ballagási ünnepségén. Magyarország ötödik legjobb vidéki gimnáziumában négy osztályból 127-en ballagtak el. MTI Fotó: Balázs Attila