Lapunk információi szerint a kormány javaslata kizárólag az AB tavaly decemberi döntésére reagál. A tartalomszabályozás tekintetében a médiahatóság várhatóan nem vizsgálhatja majd az írott és az internetes sajtó esetében az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, a nyilatkozatot tevő személy jogainak érvényesülését, mivel erre a magyar jogrendszerben már léteznek megfelelő bírói fórumok. A javaslat erősíti az újságírók információforrásainak védelmét azáltal, hogy csak kivételes esetekben és bírói kontroll mellett kell majd felfedniük forrásaikat. A médiabiztos hatáskörét úgy korlátozzák, hogy nem vizsgálhat érdeksérelmeket, mert az a sajtó tevékenységébe való állami beavatkozásnak minősülne.

Egy vezető kormánypárti politikus lapunknak azt mondta, a médiatörvény módosításának parlamenti vitájában előkerülhet a Médiatanács tagjai jelölési és kinevezési módjának megváltoztatása is. Különösen úgy, hogy kedden Szabó Máté ombudsman a médiatörvény több pontjának megsemmisítését kérte az AB-től. Az ombudsman szerint a szabályozás több rendelkezése, köztük a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályok együttesen értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok. Egy civil szervezet felhívására több mint száz beadványban kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze ezt a vizsgálatot az AB-nél, mert szerintük a médiaszabályozás nem zárja ki „a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a Médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra, ezzel pedig alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát”.

Szabó Máté hallgatott a civilekre FOTÓ: KOVÁCS BENCE