Mérő László matematikus szerint a válság utáni helyzet nyertesei azok az ágazatok lesznek, amelyek a legjobb üzleti gondolkodókat alkalmazzák – szerinte a Steve Jobshoz hasonló „kalandoroké” a jövő: az ő ötleteik megváltoztathatják az egész piacot. Mérő szerint, ha a kormány kevesebb álmodozót és több szakembert képez, „akkor felsorakoztatjuk Magyarországot a válság utáni országok lúzerei közé”.

A médiatörvényt érintőlegesen hozta szóba az Axel Springer kiadó vezetője; Bayer József az 500 millió forintos fúziós korlát egymilliárdra emelését javasolta. A magyar médiaágazat szerinte jelenleg az „egészségesre zsugorodás” korszakát éli. Hazánkban ugyanis átlagon felüli a médiafogyasztás, miközben a népesség fogyása és az elöregedés miatt a potenciális fogyasztók száma csökken.

Az írott sajtó kilátásairól azt mondta: az újságfogyasztás tovább csökken, akik pedig megmaradnak, „abszolút prémiumfogyasztók lesznek”. A hazai médiapiacon továbbra is a reklámbevételek csökkenésére kell számítani, a meglévő márkák kevesebbet költenek, új márkák pedig gyakorlatilag nincsenek – ilyenkor a piacvezetőkhöz áramlik minden hirdetés.

A piacvezető tévécsatorna, az RTL Klub is szakít a reklámalapú modelljével, és fizetős prémiumtartalmak felé veszi az irányt. Dirk Gerkens szerint amikor 1997-ben beléptek a magyar piacra, a fő gondjuk az volt, hogyan győzzék le a Kriminálist meg a Dáridót. A régi szép idők elmúltak, ma ez a világ egyik legkeményebb médiapiaca. Tavaly fordult elő először, hogy a kábelcsatornák megelőzték a földi terjesztésű adókat.

A hasonló konferenciákon a nyomtatott sajtó után sorra előjöttek a farbával a többiek is, hogy a válság miatt kinél mennyi hiányzik – mondta a márka erejéről tartott előadásában Mihók Attila, a Ringier ügyvezető-igazgatója. A kiutat a piaci szereplők egyfelől a konszolidációban, a karcsúsításban, leépítésekben, egyesülésekben, felvásárlásokban, fúziókban keresik, másfelől a növekedésben.

A növekedés elképzelhető úgy is, hogy erős márkát terjesszenek ki. Mihók ezt a Blikk példáján szemléltette – míg a nyomtatott napilappal és annak almárkáival egymillió olvasót értek el naponta, addig a digitális kiterjesztéseivel már másfelet, a tematikus kiadványokkal kettőt.

A márka kiterjesztésével árulhatnának akár Blikk chipset, amivel máris 2000 milliárdos piacra léphetnének be. Lehetne, mondjuk, Blikk fogkrém is, bolt, benzinkúthálózat, bank, SIM kártya, így ezekkel egyenként több ezermilliárdos piacokból hasíthatnának szeleteket, a közönségelérést pedig akár tízmillióra növelhetnék. Ez persze túlzás, mivel a márka kiterjesztésének kapcsolódnia kell az anyamárkához: vagy közvetlenül (más nyomtatott, digitális sajtókiadványokkal), vagy lazábban – ilyen lehet a blikkes sorsjegy vagy koncert.

Megoldást jelenthetnek még a márkához nem kötődő, de az erejét kihasználni képes kiterjesztések (mobiltelefon, benzinkút, utazás, jegyeladás), vagy új márkát is lehet építeni ahelyett, hogy „egy márkáról akarnánk lehúzni a huszonhatodik bőrt”.

Gerkens az élen

Ötödik alkalommal is Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója került a Marketing Media kommunikációs szaklap által összeállított, „Top 50 – A legbefolyásosabb emberek a magyar médiaiparban” lista élére. A második helyre Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója került, míg a harmadik Bayer József, az Axel Springer Budapest ügyvezető igazgatója lett. A rangsorban őt követi Somlói Zsolt, a Mindshare ügyvezetője, Vidus Gabriella, az RTL Klub kereskedelmi igazgatója és Mihók Attila, a Ringier Kiadó K . ügyvezetője, a Népszabadság elnök-vezérigazgatója. A hetedik helyre került Simicska Lajos, a Mahir Magyar Hirdető Zrt. vezérigazgatója, őt követi Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, Szabó György, a Sanoma Média Budapest vezérigazgatója, a tizedik Németh Béla, az Initiative Media ügyvezetője. (Ny. M.)