A szerk.: Felsőfok

Ritka manapság a magyar sikertörténet. A Genf melletti részecskegyorsító, a CERN a világ egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, ha a vele kapcsolatos várakozásoknak csak a töredéke igazolódik, akkor közelebb kerülhetünk a világegyetem születésének megértéséhez is.

Az, hogy a sziklákba vájt, 27 kilométer kerületű hadronütköztetőn végzett kísérletek irdatlan mennyiségű adatát egy ultramodern csillebérci számítóközpont fogja tárolni, óriási elismerése a magyar tudománynak.

Huszonhét ország előtt nyertük el a projektet, büszkék lehetünk rá.

Még akkor is, ha a beruházás zömét nem mi álljuk, és a központ csak 20-25, igaz, nagyon magas színvonalú munkahelyet jelent majd. A bejelentéssel járó remek PR-lehetőséget nyilván a legfelső szinten használták volna ki, ha a miniszterelnököt nem szólítja a kötelesség a távoli Kazahsztánba.

Míg Orbán Viktor Közép-Ázsiában ecsetelte a keleti nyitás előnyeit, itthon a Higgs-bozon rejtélyéről esett szó: a tézis szerint, ha létezik, ez a részecske ad tömeget az anyagnak. Ez a modern tudomány egyik csúcsa, lebilincselően izgalmas kérdés. A Wigner Adatközpontról a Magyar Tudományos Akadémián tegnap Németh Lászlóné fejlesztési miniszter beszélt öt percet, papírból olvasva – a magyar kormány egyetlen tagja, akinek nincs diplomája.

Ettől még persze lehet jó miniszter, különösen, ha komolyan is gondolja, amit most, a kinevezése óta a legelső sajtó előtti szereplésén mondott a magyar tudomány hírnevének öregbítéséről, a tudás és a tudomány támogatásának üdvös voltáról. Ezt másnak is elmondhatná a kormányoldalon, ahonnan nemrégiben egészen más véleményt hallottunk a hazai tudomány képviselőiről.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.