Nem bűncselekmény, ha pénzt veszít az önkormányzat
Sveiczer Sándor hevesi városi fideszes képviselő, a Heves Megyei Önkormányzat tagja tett feljelentést, azt állítva, hogy kockázatos befektetések miatt 86 millió forintos veszteséget könyvelt el a város egy ír kötvényügyleten, s emiatt büntetőfeljelentést tett. Csáki Zsigmond, Heves polgármestere – akit 2008-ban kizártak a Fideszből, mert épp akkoriban adta magánkézbe a hevesi rendelőintézet működtetését, amikor pártja épp vehemensen küzdött a HospInvest egri térnyerése ellen – szerint viszont éppenséggel nem bukásról, hanem sikertörténetről van szó, hisz harminchat kötvényügyletet nyereséggel zártak, s mindössze egynél könyveltek el veszteséget. Ennek az volt az oka, hogy ír kötvényekbe fektettek, az ír válságot pedig még a legvészjóslóbb pénzügyi elemzések sem láttatták előre.
Olyan, hétéves futamidejű vállalati kötvényeket vásároltak, amelyek kifizetésére az ír állam garanciát vállalt, később azonban ezt a garanciát visszavonták. A papírok árfolyama végül meredeken zuhanni kezdett, miután felröppent a hír: a pénzügyi válság okozta veszteségekért nemcsak a részvényeseknek, hanem a kötvénytulajdonosoknak is helyt kell állniuk. A kibocsátó bank felajánlotta az ügyfeleknek – köztük a hevesi önkormányzatot képviselő brókercégnek –, hogy 39 százalékos árfolyamon visszavásárolja a kötvényeket: így tudtak a lehető legkisebb veszteséggel kiszállni a papírokból. A hevesi önkormányzat „pénzügyi portfóliója” összességében még így is évente tízszázalékos nyereséget termelt, s a bevételekből fejlesztéseket finanszíroztak.
Sakkban lehetett volna tartani a lázadó polgármestereket?
A hevesi ügyre az elmúlt hónapokban árgus szemekkel figyeltek az önkormányzatok. A zömmel fideszes vezetésű települések közül ugyanis jócskán akadtak olyanok, akik a hevesiekhez hasonló utat választottak, s a kötvénypiacon elérhető nyereségből próbáltak meg a pályázatokhoz „önrészt” előteremteni. Ráadásul ezek az önkormányzatok általában három pénzügyi befektetőcsoport közreműködését vették igénybe, s – miként egy fideszes településvezetőtől megtudtuk – az egyik ilyen cégnek a vezetője jelenleg épp annak az Állami Számvevőszéknek az osztályvezetőjeként tevékenykedik, amelyik az önkormányzatok gazdálkodását is hivatott ellenőrizni. Beszéltünk olyan polgármesterrel, aki szerint a hevesi feljelentés egyfajta lakmuszpapír volt: egy elmarasztaló ítélettel sakkban lehetett volna tartani a sikeres fideszes polgármestereket, akik 2014-ben akár a mostani vezetés „ellenpontjaként” is szóba jöhetnek.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság azonban a jelentős vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettessel szemben indított nyomozást megszüntette. Az indok: a cselekmény nem bűncselekmény. A külföldi kibocsátású kötvények – az ír kivételével – nem jelentettek kockázatosabb befektetést a magyar értékpapíroknál – állapította meg a hatóság.
„Az önkormányzat a szabad pénzeszközeinek kezelésére alapvetően azért bízott meg tanácsadót és adott szabad kezet neki, hogy egy pénzintézeti tőkegarantált alapnál magasabb hozamokat érjen el. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy ez csak spekulatív jellegű ügyletekkel érhető el...” – szól a nyomozó hatóság indoklása. Leírják azt is, hogy betétlekötéssel az önkormányzat nem ért volna el nyereséget: a kötvényportfólióból ugyanis folyamatosan és rugalmasan vehettek ki pénzt a fejlesztésekhez, beruházásokhoz, ezzel szemben a betétek idő előtti felbontásakor (feltörésekor) elvesztették volna az épp aktuális hozamot.
„Egy veszteséges eladás is nevezhető sikeres tanácsadói közreműködésnek, ha ez azt jelenti, hogy egy értékpapírból még épp jókor sikerül kiszállni. Jelen esetben az önkormányzatot ugyan árfolyamveszteség érte az ír vállalati kötvények eladásakor, de a kedvezőbb árfolyamra vagy a kötvény lejáratára való várakozással teljes veszteséget könyvelhettek volna el. Azonban büntetőjogilag nem nevezhető kárnak, hogy az önkormányzat amúgy nyereséges portfóliójának éves hozama kisebb volt egy veszteséges ügylet kapcsán” – összegez a Dorkó Tamás rendőr alezredes által szignált határozat.
A verdikt ellen csak a sértett, vagyis a hevesi önkormányzat élhetett volna panasszal, ám ezzel érthető módon nem élt, így a határozat jogerőre emelkedett. Sveiczer Sándor a döntést érdeklődésünkre úgy kommentálta: nem ért egyet vele, nem hagyja annyiban, keresi a jogorvoslati lehetőséget.
