– Az új munka törvénykönyve realista, XXI. századi törvénykönyv. A munkáltató valóban jobb helyzetbe került, a munkavállaló néhány esetben kiszolgáltatottabbá vált, az alapjogok védelme viszont megmaradt – reagált Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, hozzátéve, hogy alku tárgyává olyan kérdéseket, például a munkaidőt tették, amelyeket nem lehet általánosságban szabályozni. Szerinte az új felsőoktatási, szakképzési és közoktatási törvényeknek már „nagyon ideje volt”, mert az oktatás nem követte a megváltozott munkaerő-piaci igényeket.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy nem tudni, hogy mi lesz azokkal, akik a keretszámok csökkenése miatt nem jelentkeztek a felsőoktatásba. – 31 ezer fiatal egy érettségivel, esetleg egy-két nyelvvizsgával akar bekerülni a munkaerőpiacra – közölte. Szikra Dorottya szociálpolitikus szerint a közfoglalkoztatottak vannak a leghátrányosabb helyzetben a munkaerőpiacon: a közmunka büntető jellege erősödött, a segély összege csökkent. – Ez egyfajta fordított reakció a válságra, a szociális kiadásokat ugyanis csak két ország csökkentette az unióban, Magyarország és Lengyelország –állította.

Az ombudsmanmunkatársai a közmunkaprogram és az új munka törvénykönyvének következményei mellett a kisgyerekes anyák és a fogyatékosok foglalkoztatását is vizsgálják idén. Foglalkoznak azzal a több tízezer fiatallal, akik nem jutottak be a felsőoktatásba és azokkal, akik 16 évesen kikerülnek az oktatási rendszerből.