Bár évek teltek el a Blaha Lujza téri késelés óta, még mindig Krisztián az elmúlt időszak legismertebb gyerekbűnözője Magyarországon. A 11 éves, utcán élő erdélyi fiú 2008-ban késelt meg egy másik, 15 éves fiút. Miatta vetődött fel hosszú idő óta először a büntethetőségi korhatár leszállítása, ami azóta valamilyen formában minden évben előkerült.

Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök írt arról a Facebookon, hogy a hatályos büntető törvénykönyv minden rendelkezését felülvizsgálják, és napirenden van a büntethetőségi korhatár leszállításának lehetősége is. Hozzátette, hogy ebben a kérdésben gyermekvédelmi szakemberek véleményét, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe veszik.

A kormány által a napokban elfogadott új büntető törvénykönyv tervezete szerint a büntethetőség korhatára élet elleni bűncselekmények, emberölés, illetve halált okozó testi sértés esetén 14-ről 12 évre csökken. A legsúlyosabb szankció, amit a 12 és 14 év közöttiek kaphatnak, a javítóintézeti nevelés. A többi bűncselekménytípus esetén marad a 14 éves büntethetőségi korhatár. A parlament a tavaszi ülésszak végén fogadhatja el az új jogszabályt, és az jövő januárban életbe léphet.

Van, aki nem elégszik meg ennyivel: egy hete hitelesítette annak a népszavazási kezdeményezésnek az aláírásgyűjtő ívét az Országos Választási Bizottság, amely a büntethetőségi korhatár 14-ről 12 évre csökkentését szeretné elérni valamennyi bűncselekmény esetében.

– A kísérletekkel együtt is átlagosan két emberölés történik évente, amit 14 évesnél fiatalabbak követnek el, ráadásul ez a szám évtizedek óta változatlan. A fiatalok büntetőjogáról az ENSZ gyermekjogi egyezménye kimondja, hogy nem a büntető szemléletnek, hanem a rehabilitációnak kell elsődlegesnek lennie – mondja Gyurkó Szilvia kriminológus, az UNICEF Magyarország gyerekjogi szakértője.

Szerinte az elmúlt időszak hasonló döntései, az iskolaőröktől a fiatalkorúak szabálysértési őrizetének bevezetéséig, azt mutatják, hogy a jogalkotók feltehetően nincsenek tisztában a gyerekkori bűnelkövetés jellemzőivel és azzal, hogy a gyerekek mit üzennek ezekkel a cselekményekkel. Az esetek jelentős része ugyanis arról szól, hogy a gyereket bántalmazzák, baj van a családdal, a gyerek valakitől megtanulta az erőszak nyelvét. Éppen ezért nem tartja fairnek, hogy egy személyben a gyereket vonják felelősségre azért, amihez gyakran a teljes környezet asszisztál.

– Ez a változtatás felemás és átgondolatlan válasz arra a társadalmi igényre, hogy aki bűnös, az bűnhődjön, még akkor is, ha gyerek – mondja Finszter Géza kriminológus. Szerinte ez az emberek ösztönös reakciója, csakhogy egy büntető törvénykönyvbe nem ösztönös reakciók, hanem megfontolt megoldások kellenek. Hibásnak tartja azt az elképzelést is, hogy a mai gyerekek korábban érnek, ezért fiatalabb korban büntethetőek. – Intellektuálisan lehet, hogy korábban érnek, de érzelmileg biztosan nem. Márpedig az említett bűncselekmények érzelmi-indulati cselekmények – magyarázza.

A kiskorúak, vagyis a 14 évesnél fiatalabbak által elkövetett bűncselekmények száma régóta ugyanannyi, évi 3500-4000 körül van. Az ügyek 70-80 százaléka vagyon elleni bűncselekmény. A gyerekek száma folyamatosan csökken, tehát egyre kisebb létszámú csoport követ el nagyjából ugyanannyi bűncselekményt. A gyermekkorú elkövetők száma az ország északkeleti részén, Borsodban, Szabolcsban és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb, Tolnában, Somogyban és Csongrádban a legalacsonyabb.