A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) nincs egységesítve, hogy az intézmény tíz karán miképp tárolják és őrizzék a hallgatók szakdolgozatát. Ezt azzal magyarázzák a karokon, hogy az egyetem 24 év alatt nyolc intézményből integrálódott, s mindenütt mások voltak a szokások, és senki sem érezte fontosnak, hogy a szakdolgozat-kezelés módját szabályozza. Abban nagy a hasonlóság, hogy szinte valamennyi karon a könyvtárban és a tanszékeken tárolják a diplomamunkákat, és nem lehet csak úgy levenni ezeket a polcokról, hanem engedély kell tanulmányozásukhoz. A lapunknak nyilatkozó karokon ugyanakkor elismerték, hogy az épületben otthonosan mozgó hallgatók könnyedén megszerezhetik – és akár el is vihetik – a szakdolgozatokat.

A pécsi egyetem tíz karán nincs egységesítve, hogy miképp tárolják és őrizzék a szakdolgozatokat

Mindezt nem könnyen szedtük ki a karok irányítóiból, mert mindenki kényszeredetten nyilatkozott. A természettudományi karon (ttk) senki sem szólalt meg. Ismert, hogy Gyurcsány Ferenc e kar jogelődjén szerezte első diplomáját 1984-ben, s itt nyújtotta be azt a szakdolgozatot, amit több újság és politikus immár védhetetlenül plágiumgyanúsnak vél.

Az egyetem több jogászát is faggattuk ugyanerről, s ők, név nélkül megszólalva általában úgy foglaltak állást, ha valakiről bebizonyosodna, hogy szakdolgozata plágium, akkor elvehetik tőle a diplomáját. Merthogy a jogszabályba ütközőn szerzett diploma semmis, s erre határidő nélkül (a bűncselekmény elévülésén túl is) lehet hivatkozni. Elég, ha arra gondolunk, érvelt az egyik jogász, hogy engednénk-e operálni magunkat egy orvossal, terveztetnénk-e hidat egy mérnökkel, ha tudnánk róla, hogy nem szabályosan szerezte meg végzettségét.

Adódik a fentiekből az a kérdés, hogy ha Gyurcsány Ferenc esetében egyértelművé válna a plágium a ttk-n, és elvennék a diplomáját, az magával rántaná-e a volt kormányfő közgazdasági karon szerzett diplomáját is. A PTE Közgazdasági Karának dékánja, Ulbert József erre azt mondta, hogy a jelenlegi adatok alapján nem. Úgy tűnik ugyanis, hogy Gyurcsány a közgázon nem mentesült amiatt vizsgáktól, mert volt már diplomája. A politikus egyébként 1984-ben, levelező tagozaton iratkozott be a közgázra, és 1990 őszén államvizsgázott. Itteni diplomamunkája (A részvénytársaság és a tőzsde) kettes és hármas minősítést kapott a bírálóktól. Ezt a szakdolgozatot öt év elteltével kidobták, mivel akkor az volt a szabály a karon, hogy csak addig őrzik meg e munkákat.

Az ezredfordulón viszont a PTE megalkotta az iratkezelés szabályait, s abban kimondták, hogy a szakdolgozatok nem selejtezhetők. Hogy ez pontosan mit jelent, azt az oktatási igazgató nem részletezte, hanem azt mondta, forduljak az egyetemi levéltár vezetőihez. Ők azonban elérhetetlenek voltak.

Szerda délután a PTE közleményt adott ki arról, hogy tényfeltáró bizottság vizsgálja, hogyan tűnhetett el Gyurcsány Ferenc 1984-ben leadott szakdolgozata, s a grémium azt is vizsgálja, hogy a sajtóban említett plágium gyanúja valós-e. Az egyetem a szakdolgozat eltűnése okán feljelentést tesz a rendőrségen. Emellett a PTE rektora azt is kivizsgáltatja, hogy eddig miképp tárolták az egyetemen a szakdolgozatokat. A rektor egyben intézkedett arról, hogy a szakdolgozatok kezelésére az egyetemi karok, valamint az intézmény könyvtára és levéltára dolgozzon ki egységes szabályrendszert.

Gyurcsány Ferenc első felesége, dr. Rozs Beatrix ma is Pécsen lakik, s a városházán a hatósági főosztály csoportvezetőjeként dolgozik. Az asszony – aki egyébként második házasságában él immár 25 éve – nem kívánt válaszolni semmilyen kérdésre. Megjegyeztük, hogy csak arra lettünk volna kíváncsiak, miképp született meg Gyurcsány szakdolgozata. Elnevette magát, és csak ennyit mondott: régen volt, tényleg nem emlékszem.