A Balatonfüreden eddig is jól ismert Rozs család ismét a figyelem középpontjába került. A Hír TV Célpont című műsora ugyanis a bírálat alapján próbálta rekonstruálni Gyurcsány Ferenc dolgozatát, s arra a következtetésre jutott: a volt miniszterelnök valószínűleg egykori sógorától, a balatonfüredi Rozs Szabolcstól plagizálta a diplomamunkáját.

Rozs Szabolcs is megszólalt a volt miniszterelnök szakdolgozata ügyében. Igaz, kizárólag a Hír TV-nek nyilatkozott, s arról beszélt: nem tudja mire vélni, hogy Gyurcsány is azt a témát választotta, amit ő. Állította: dolgozata saját kutatásaira épült, s azt sem hallgatta el, hogy a politikus a család rokonaként annak idején azt akár olvashatta is a házukban.

Ebben a családi házban most Rozs Elemérné, a volt miniszterelnök egykori anyósa lakik. Ő sokakat tanított Balatonfüreden a polgári iskolában, szeretik is a városban.

A kertkapun csengő nincs, az utcaajtó kulcsra zárva, az ablak és a lakás bejárati ajtaja viszont félig nyitva van, nyilván szellőztetés céljából. A kiabálásra nem jön ki senki, Rozsné a telefonját sem veszi fel.

A plágiumügyben eddig egy közszereplést vállalt: az MTI Hírcentrumnak bemutatta fia szakdolgozatának a munkapéldányát.

– Szegény asszonyt jól belerángatták az ügybe, úgy kellett neki, mint ablakos tótnak a hanyatt esés – mondja egy környékbeli idősebb férfi.

– Ki rángatta bele? – kérdezzük.

– Nyilván a fia, a Szabolcs – válaszolja.

– Csúnya válás volt a Beáé – jön oda egy asszony, s felidézi Gyurcsány Ferenc és a jelenleg Pécsett élő Rozs Beatrix szakítását. Hozzáteszi: most itt volt az alkalom, hogy Rozsék visszavágjanak, biztos kellett nekik egy kis buzdítás, de gondolom, örömmel megtették – bizonygatja az asszony.

– Ugyan már, ennyi év után? – hitetlenkedik egy járókelő, de nem áll meg beszélgetni.

A megkérdezett helybeliek többsége úgy gondolja, Rozs Szabolcs dobta föl a plágiumügyet.

Rozs Szabolcsot városszerte ismerik, húsz évnél is tovább dolgozott a népszerű Marina Szállóban, sokáig főportásként. Bármelyik étteremben, kávéházban érdeklődünk utána, mindenhol akadt legalább két személyes ismerőse.

– Bohém alakja volt a balatoni éjszakának – mondja róla egy korábbi munkatársa, aki jelenleg is a szállodaiparban dolgozik. – Most az olvasom róla, hogy valutázott, de hát ki nem valutázott akkoriban a hotelben dolgozók közül. Büntetve nem volt, az biztos, legfeljebb közlekedési szabálysértésekért. Azt mondják róla, egyszer éjszaka például egy szál lepedőben száguldozott a motorjával, de hogy igaz-e, azt nem tudom.

– Teljesen mindegy, hogy a Rozs milyen ember, ha ellopták a szakdolgozatát, akkor ne már, hogy még őt hurcolják meg – méltatlankodik egy a házát építő, pirosra sült férfi. A munkásai sűrűn bólogatnak hozzá.

– Melyiküknek lehet igaza a plágiumügyben? – tudakoljuk többektől is a városban.

– Igaza? – kérdez vissza egy pincér. Egyiknek sincs igaza. A Fletó bukott politikus, a Szabolcs meg a nyilatkozatával most adja el magát a másik oldalnak. Már hogy lenne igaza bármelyiknek is?

Megadják Rozs Szabolcs mobilszámát. Egyikük hozzáteszi.

– Úgyis hiába keresi, érdek nélkül ő nem fog mondani semmit.

Hívom, föl is veszi a telefont.

– Részemről ezt az ügyet lezártam, már senkinek sem nyilatkozom többet – jelenti ki, és leteszi a kagylót.

Balatonfüreden senki sem lepődik meg azon, hogy Rozs Szabolcs és Gyurcsány Ferenc szakdolgozata is eltűnt a pécsi egyetemről.

– Ez a legkevesebb, ami megtörténhet ebben az országban – kommentálják felháborodás nélkül. – Amikor a politika érdekei úgy kívánják, úgyis előkerülnek, véletlenül, valamelyik postaládából.

A helybeliek szerint még előkerülhet a szakdolgozat