Elnökválasztás a 24. órában
Az Országgyűlés – egyetlen napirendi pontként – ma választ köztársasági elnököt, éppen a „huszonnegyedik órában”, az utolsó napon, hiszen az alaptörvény követelménye szerint ha az államfő megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor harminc napon belül meg kell választani az új elnököt. E határidő éppen ma, május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál egy hónappal korábban, április 2-án jelentette be lemondását a T. Ház előtt, miután a Semmelweis Egyetem szenátusa plágium miatt visszavonta doktori címét. Ha ma a parlamenti elnökválasztáson érvényes lesz az első forduló, azaz a jelölt a titkos voksoláson megszerzi a képviselők szavazatának a kétharmadát, Áder János még délelőtt leteheti elnöki esküjét, és az előzetes napirend szerint elmondhatja első államfői beszédét is.
Megválasztásához nem férhet kétség, hiszen jelölését a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 képviselője írta alá. Orbán Viktor miniszterelnök (ahogy azt meg is írtuk) először Kövér Lászlót szerette volna államfőnek, a házelnök viszont egy interjújában elismerte, húzódozott az esetleges köztársasági elnöki jelöltségtől. A miniszterelnök később azzal indokolta, hogy Áder Jánosra van szükség, mert olyan „horgonyszemélyiségnek” tartja, aki biztonságot és kiszámíthatóságot tud nyújtani Magyarországnak, a magyar politikai rendszernek. És egyik legfontosabb feladata az új alkotmányos rendszer megerősítése, megszilárdítása, megvédése lesz. Áder János államfővé választásával mindenesetre elmondható, hogy a régi fideszes harcostársak töltik be Magyarországon a legfőbb közjogi méltóságok három legfontosabb tisztségét: Orbán Viktor a miniszterelnök, Kövér László a házelnök, Áder János pedig az államfő. Áder május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogkört addig a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök gyakorolja.
A szabályok megváltoztatása miatt 50 helyett 78 aláírásra van szükség az államfőjelöléshez, így az ellenzék nem tudott elnököt javasolni. Ezért Áder János lesz az egyetlen „versenyző” ma. Az MSZP és az LMP korábban azt közölte, nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudják elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselő személyében pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Az ellenzéki frakciók tagjai várhatóan a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik képviselői ezzel szemben részt vesznek az államfőválasztáson, de nemmel szavaznak Áder Jánosra. A Jobbik Morvai Krisztina EP-képviselőt szerette volna jelölni elnöknek.
Hogy miről szól az első beszéd, arról nem szivárogtak ki részletek. Áder János a jelölése után kiadott közleményében azt írta: „tudatában vagyok annak, hogy Magyarország köztársasági elnökének a nemzet egységét kell megjelenítenie. Ezért az a célom, hogy hitet és reményt nyújtsak ahhoz, hogy mi, magyarok a világ nemzeteinek tizenötmilliós családtagjaiként mindig bizalommal tudjunk egymás szemébe nézni, tudjunk tiszteletet adni, tiszteletet ébreszteni, s ha kell, tiszteletet követelni. Ebben a munkában példaképemnek Deák Ferencet, a »haza bölcsét« tekintem. Nem azért, mintha azt hinném, hogy valaha is a haza bölcsévé válhatnék, azt viszont őszintén hiszem, hogy az ő egykori bölcsességére alapozva ma is sikeresebbé és derűsebbé tehetjük közös jövőnket és jelenünket. Ebben a munkában minden magyart, hazánk valamennyi polgárát szövetségesemnek tekintem és szövetségesemül hívom” – írta akkor a közleményében.
Somogyi Zoltán szerint legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a parlamenti pulpitusról egy békés, az ellenzék felé nyitott, „barátkozó” elnöki beszédet fogunk hallani – a politikai elemző legalábbis ilyen Áder-beszédre számít. – Áder János minden bizonnyal a barátságos arca lesz annak a trojkának, amit az Orbán–Kövér–Áder hármassal írhatunk le. E „formációban” a miniszterelnök áll középen, Kövér László tőle jobbra, Áder János pedig balra. Az államfőnek választott Áder János nyilván a megegyezni kívánó, kiegyezésre hajló elnök lesz mind az ellenzék, mind az Európai Unió felé. Ezzel nem Orbán Viktor ellen fordul, soha nem fogja a miniszterelnököt hátba szúrni, hanem új hangot üt meg – ezt várja az elemző. Somogyi Zoltán szerint ahogyan Orbán Viktor Kötcsén a centrális erőtér definiálásával a makroszintet rajzolta meg, legalábbis a Fidesz pozícióját illetően, amely párttól jobbra a Jobbikot, balra az MSZP-t helyezte mint két „szélsőséget”, úgy most ez a pálya mikroszintre is leképeződik a miniszterelnök, a házelnök, illetve az államfővé választott Áder János vonatkozásában.
Magyar Kornéliának nincs kétsége afelől, hogy az új köztársasági elnök – Orbán Viktor, illetve a kormánytöbbség akaratának megfelelően – egy korszakhatárt is megjelenít, legalábbis szándék, próbálkozás, gesztusok szintjén nyitottnak kell lennie az ellenzék és az Európai Unió felé is. Áder János nyilván azt szeretné üzenni, hogy az egész ország elnöke lesz – nyilatkozta a Népszabadságnak a Magyar Progresszív Intézet vezetője. – Schmitt Pálnál ugyan sokkal autonómabb személyiség Áder János, de erős pártidentitása van. Az idők során különvélemény-alkotást is kivívott magának. Tehát az elnöksége nem „egyirányú utca” lesz ( „azt csinálom, amit mondanak nekem” ), hanem valószínűleg dialógusra épül.
De messze vagyunk a sólyomi modelltől. Áder János abszolút lojális Orbán Viktorhoz – mondta Magyar Kornélia. Szerinte mindazonáltal előfordulhat, hogy egy-egy törvényt, ha a jogérzékét sérti, Áder János visszaküld a parlamentnek vagy esetleg az Alkotmánybíróságnak. – De ezek szimbolikus jellegűek és könnyebben korrigálható jogszabályok lehetnek. Olyan, az ország sorsát, tízmilliárdos tételeket érintő törvényeket viszont, melyek például egy IMF-megállapodásból következnek, minden bizonnyal alá fog írni – tette hozzá az elemző. Ami Áder János első elnöki beszédét illeti, Magyar Kornélia arra számít, hogy retorika szintjén az új elnök a kiegyezés embere lesz, a kormány által is hangoztatott konszolidáció megjelenítője, ezért a beszéd tónusa is békülékenyebb lehet. És annak a szándéknak a kinyilvánítása, hogy az ország sorsát érintő küzdelmeket egyetértésben kell megvívni.
Kicsit csúszik a kormányátalakítás
Orbán Viktor ma akarta bejelenteni, hogy átalakítja a kormányát. A bejelentés viszont elcsúszik a köztársaságielnök-választás miatt – erősítették meg lapunknak. A Népszabadság hetekkel ezelőtt elsőként számolt be arról, hogy várhatóan két miniszter, Réthelyi Miklós humán-, illetve Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter távozik a kormányból.
Réthelyi helyére Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár kerül. Ha Varga Mihály lesz Fellegi utódja, Lázár János „kancelláriaminiszter” lesz Orbán Viktor mellett. A tárcák irányítása, koordinálása lesz a feladata. A frakcióvezetésre helyette Rogán Antal vagy Kósa Lajos esélyes.
