Drágább lesz még a mankó is
A parlament előtt lévő legújabb salátatörvény javaslata szerint a forgalmazók öt százalékkal maguk is emelhetnék termékeik árát, ám ez a drágulás szinte elenyésző ahhoz képest, amit a kormány intézkedéscsomagja tartogat. A kormányzati tervek már idén hétmilliárd forinttal mérsékelnék az egészségbiztosító gyógyászati segédeszközökre költhető keretét, jövőre pedig 14 milliárddal.
A csomaggal a kormányzat szigorítaná az eszközökhöz való hozzáférés szabályait, és az eddiginél kisebb összeget adna ártámogatásként a betegeknek. Megszűnne az a lehetőség is, hogy a közgyógyellátottak térítésmentesen kapjanak bármilyen segédeszközt, azaz a jövőben ezt a társadalmi csoportot is vénydíjfizetésre köteleznék.
A gyógyászati segédeszközök piacán is, mint ahogy két hónapja a gyógyszerek esetében már megtörtént, bevezetnék, hogy három hónap helyett csak 30 napra lehetne terméket felírni és kiváltani. De szűkítenék a 24 órán belül fölhasználható mennyiségeket is. Így például felnőtt-nadrágpelenkából a napi három helyett kettőt rendelhetnének az orvosok. Rosszul járnak azok is, akik valamilyen okból rendszeres sebkötözésre szorulnak, ők a jövőben gézlapból, nedvszívó sebpárnából támogatással havonta 30 helyett már csak 20-at kaphatnak. A vények kiválthatósága is rövidülne háromról egy hónapra.
A támogatási besorolások közül megszűnik a 98 százalékos kulcs. Így csak 70–90 százalékos társadalombiztosítási támogatással juthatnának szükséges eszközeikhez a fogyatékosok, 50–70 százalékossal a tartós egészségkárosodással élők, valamint 0–50 százalék közötti ártámogatást kapnának azok, akik átmenetileg szorulnak valamilyen gyógyászati segédeszközre. Amihez eddig 98 százalékos támogatással (például a sztómazsákok) jutottak a daganatos betegek, júliustól csak 90 százalékos állami kiegészítés járna. A nadrágpelenkák és a cukorbetegek vércukorszintjét ellenőrző tesztcsíkok 80 százalékos támogatását 70 százalékosra mérséklik. A betegszervezet becslése szerint ez az érintetteknek napi kétszeri mérés esetén évente 7 ezer forint többletköltséggel jár.
– Ha valaki nem tudja megvásárolni a tesztcsíkokat, és kihagyja a vércukormérést, nem lesz képes pontosan adagolni az inzulinját sem. A nem megfelelően kezelt cukorbetegségnek pedig súlyos szövődményei, lábamputáció, vesekárosodás, infarktus, idegbántalmak, látásvesztés lehetnek – mondta lapunknak korábban Kincses János, az Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének az elnöke.
Nem járnak sokkal jobban a hallókészülékre szorulók sem. Ez a betegcsoport komplexebb szabályozásra számíthat, mert a kormányzat újraszabályozná, hogy közülük kik és milyen károsodás esetén kaphatnak támogatott hallóeszközt. Ám a tervek közt már most is szerepel, hogy például a 9 évnél fiatalabb gyerekeknek négy helyett hat évig kellene használniuk a felírt készülékeket, ha mégis ennél rövidebb idő alatt elveszne vagy eltörne, akkor a szülő csak saját költségére pótolhatná azt.
A járást segítő mankók, járókeretek eddigi 70 százalékos támogatását 50 százalékra mérsékelnék, azaz ezen a területen is több ezer forinttal apadhat a beteg pénztárcája egy combnyaktörés vagy bokatörés utáni lábadozás idején.
