Az oktatás bezárkózik
2020-ra az a korosztály lesz 30–34 éves, amelyik a szocialista-liberális kormányok alatt ment egyetemre. Ezt a vállalást mi teljesítettük a Fidesznek – mondja Magyar Bálint egykori oktatási miniszter, hozzátéve, a diplomások arányára vonatkozó uniós elvárás ebben a korosztályban negyven százalék. Arra a kérdésre, hogy az idei radikális felsőoktatási férőhelyszűkítés és a tandíj bevezetése milyen hatással jár, Magyar Bálint azt mondta: ha nem 2020-ban, hanem mondjuk 2030-ban nézzük meg a diplomások arányát, akkor már nem valószínű, hogy a 30 százalékot eléri.
A tervben olvasható másik vállalással kapcsolatban is kritikát fogalmaz meg a volt oktatási miniszter. A kormány a korai iskolaelhagyók 10 százalékra csökkentését vállalja 2020-ig, de Magyar Bálint arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyag szerint is 2008 és 2010 között a lemorzsolódók aránya 11,7 százalékról 10,5-re csökkent, ami lehet, hogy már ebben az évben 10 százalék. A volt miniszter rámutat: a Fidesz, miközben a lemorzsolódás csökkentését vállalja, a tankötelezettség korhatárának 18 évről 16-ra csökkentésével, s azzal, hogy megszüntette a szakiskoláknak azt a kötelezettségét, hogy 14 év felett kötelezően felvegyék a diákokat, valójában szegény gyerekek tömegeit löki ki az iskolarendszerből. Így úgy növeli a lemorzsolódást, hogy az a hivatalos statisztikákban nem fog megjelenni.
A pedagógus-életpályamodellt a volt miniszter a túlvilági léthez hasonlítja: „valami olyasmi, ami majd egyszer megvalósul, de élve nem lehet oda eljutni”. Ugyanakkor van a tényleges, ám teljességgel kiszámíthatatlan életpálya. A képlet egyszerű: ha lesz is béremelés, azt csak radikális pedagógus-létszámcsökkentéssel lehet megvalósítani. – Várható a nagyarányú elbocsátás, aminek a lehetőségét a heti 22-26 óra és a kiszabható 6 óra helyettesítés teremti meg. Márpedig minden kétórányi óraszámemelés 8 ezer pedagógus munkáját teszi feleslegessé változatlan gyereklétszám mellett. Ha az iskolaigazgató az államosítás miatt egy kormány által delegált személy lesz, akkor ő pénzügyi és ideológiai parancsokat fog végrehajtani, a rendszer egésze pedig az esélyegyenlőség növekedése helyett a társadalmi kasztosodás irányába fog elmozdulni.
A konvergenciaprogramban a kormány homályosan fogalmaz, mikor indítaná el a pedagógus-életpályamodellt. Elvileg 2013 szeptemberétől lép hatályba, „amennyiben ezt a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák. Ha a körülmények nem adottak, vizsgálandó a 2014. januártól történő bevezetés lehetősége” – olvasható a tervben, ami miatt múlt héten az oktatásért felelős államtitkár az m1 reggeli műsorában üzent a megszorítócsomagot készítő Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A közvéleményt meglephette Hoffmann Rózsa fellépése, ugyanis kétéves államtitkári működése alatt nemigen adott hangot kritikai észrevételeinek, noha nem ez volt az első eset, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök diktálta az oktatási ágazatnak a feltételeket.
Az államtitkár interjújában azt hangsúlyozta, a pedagógus-életpálya bevezetése nemcsak a béreket érintő intézkedés, hanem „egy másfajta szervezést is jelent, amelyet tanév közben nem lehet meglépni”, ezért mindenképpen 2013 szeptember elsejétől kell a modellnek életbe lépnie. (Megjegyezzük, a tanév közben bevezetett változások nem mindig zavarják Hoffmann Rózsát: ebben az évben például 214 iskolának változott a fenntartója az államosítással a tanév közepén. Ezeknek az intézményeknek újra pályáztatták az igazgatóit, hiába tiltakoztak a szakszervezetek, hogy tanév közben erre ne kényszerítse őket a kormány.)
Sokan találgatnak, mi bátoríthatta fel az oktatási államtitkárt, hogy ellenvéleményt fogalmazzon meg.
Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, múlt hétfőn, a parlamenti oktatási bizottsági ülésen elhangzottak hathattak Hoffmann Rózsára. Ott ugyanis Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási szakpolitikusa elérte, hogy Matolcsy szakképzési törvényt érintő módosításai még ne kerüljenek az Országgyűlés elé. Így az előterjesztésnek most politikai egyeztetésen kell átesnie, és csak ezután szavazhatnak róla a képviselők.
Radó Péter oktatáskutató azt mondja, már korábban is kiszivárogtak olyan kormányzati tervek, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését későbbre halasztanák. A pedagógusok reáljövedelme évről évre csökken, és ez 2013-ban is így lesz, miközben a köznevelési törvény alapján jelentősen – 32 órára – fog nőni a kötelező óraszámuk. A szakember szerint ezért politikai kérdés, hogy 2013-tól ne érzékeljenek bércsökkenést a pedagógusok. (Ha valaki a kötelező 22 iskolai órán felül teljesít, akkor eddig pótlékokat, azaz bérkiegészítést kapott. A pedagógus-életpályamodell alapján ezek a pótlékok épülnek be a fizetésbe. Ha a gazdasági tárca elhalasztja a modell bevezetését, akkor ez a kompenzáció eltűnne, és a pedagógusoknak jelentősen csökkenne a bére.) A modellel járó tényleges béremelés – a modell fokozatos bevezetése miatt – a kormány korábbi terveinek megfelelően később lépne életbe, azért kulcsfontosságú, hogy ez a kisebb bérkompenzáció időben, a munkaterhek növekedésével párhuzamosan megtörténjen.
– Egyszer már lenyomták az oktatási államtitkárt, amikor a nemzetgazdasági tárca korábban nemet mondott béremelési elképzeléseire. Ha az életpályamodell sem lép időben életbe, akkor az a bukását jelentheti. Egyfelől Hoffmann korlátozza a pedagógusok autonómiáját, és csökkenti felelősségüket, ennek ellensúlyozására viszont rendes bért ígér. Ha a béremelési tervek nem sikerülnek, akkor az Hoffmann egész politikájának alapját rengetheti meg. Ráadásul még nehezebb lesz elfogadtatni a társadalommal, hogy miközben az állam az államosítás miatt rengeteg pluszpénzt fog a közoktatásba pumpálni, ebből a pedagógusok semmit sem fognak érzékelni.
Radó megjegyzi, a terv alapján kiderül, hogy a finanszírozási gondok és a sok ezer iskola átvételének menedzselhetetlensége miatt a kormány visszalép a teljes államosításból. Az önkormányzatok szerepe a vagyongazdálkodásra, rezsiköltségek kifizetésére korlátozódik, de megtehetik, hogy olyan kiegészítő szolgáltatásokat is finanszíroznak, amelyeket az iskolák az állami ráfordítások csökkenése miatt elveszítenének. – Ez a lehetőség tökéletesen szembemegy azzal, amit Orbán Viktor és Hoffmann Rózsa mondott az államosítás szükségességéről – fogalmaz az oktatáskutató. Mint ismert, a köznevelési törvény vitája kapcsán mindketten többször kifejtették: azért kell az államnak átvennie az oktatást, mert az iskolák között nagyok a különbségek, és egyenetlen a színvonal.
– Ez a rendszer nem kiegyenlíti, hanem fenntartja a települések közötti egyenlőtlenséget, és az ebből fakadó finanszírozási és szolgáltatási egyenlőtlenségeket. Lényegében kihúzza a szőnyeget az államosítás igazolására szolgáló hamis érv alól – figyelmeztet a kutató, hozzátéve, a vegyes fenntartás következtében az iskoláknak valójában nem lesz tulajdonosuk. – Felpörög majd a felelősségáthárítás, az állam és az önkormányzatok közötti egymásra mutogatás – jósolja.
A megszorítócsomag egyik legsúlyosabb terve, hogy „a köznevelési intézmények szakmai feladatainak fenntartói jogait 2013. január 1-jétől a szakminiszter irányítása alatt álló országos intézményfenntartó központon, illetve az ehhez kapcsolódó megyei és járási (tankerületi) intézményfenntartói hálózaton keresztül gyakorolja”. A kutató szerint ez nem jelent mást, mint hogy az állam párhuzamos tanügy-igazgatási hálózatot hoz létre, amely nem illeszkedik a közigazgatási rendszerbe. Ez a párhuzamosság, azon túl, hogy drága, bürokratikus, teljesen elvágja az oktatást a többi közszolgáltatástól. Az oktatás bezárkózik. A Széll Kálmán Tervben olvasható Nemzeti Pedagógus Karról Radó azt mondja, az állam így kényszeríti szervezetbe a pedagógusokat, célja valószínűleg nem más, mint a szakszervezetek ellehetetlenítése.
Elkészült a Nemzeti alaptanterv
Hoffmann Rózsa az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség szombati küldöttgyűlésén jelentette be, hogy elkészült a Nemzeti alaptanterv (NAT) új változata. Az MTI tudósítása szerint az oktatásért felelős államtitkár elismerte, hogy a korábbi verzióban valóban túl sok tananyag volt, ezért „kemény kézzel nyúltak hozzá”. Így az új verzióban már tíz százalékkal kevesebb tananyag szerepel. Az Origo úgy tudja, a kortárs, még élő írók kikerültek a kötelező tanagyagból: így Csukás István kikerül, Wass Albert viszont bekerül a kötelező olvasmányok közé. Ez alól csak a Nobel-díjas Kertész Imre kivétel: az író Sorstalanság című művét az irodalmi díjak elnevezésű rovatban teszik kötelezővé a középiskolásoknak – értesült az Origo. A módosított NAT-ban több lesz a természettudományos kísérlet is.
