A szaktárca hangsúlyozta: a bírák szolgálati viszonyát az alaptörvény átmeneti rendelkezése, valamint a bírák jogállásáról szóló törvény átmeneti rendelkezése szabályozza, és a kabinetnek semmilyen hatásköre nincs arra, hogy egy hatályos jogszabály rendelkezéseit felfüggessze. Utaltak ugyanakkor arra, hogy az alkotmányban foglalt január 1-jei időponthoz képest a június 30-i dátum fél év átmeneti időt biztosított a felkészülésre és a bírák pótlásának előkészítésére.

Üres pulpitus

A minisztérium emlékeztetett továbbá a brüsszeli bizottság keddi sajtótájékoztatója után elhangzottakra. A miniszterelnök szóvivője azt nyilatkozta, hogy a „vitás kérdések többsége sikeresen lezárult”. Két ponton azonban nem közeledtek az álláspontok – az egyik a bírák nyugdíjazása –, s tudomásul veszik, ha „azok lezárására az Európai Bíróság eljárásában kerül sor”. Szijjártó Péter azt ígérte, hogy az ítéletet „a kormány gyorsan és egészében végrehajtja”.

Elképzelhető azonban más forgatókönyv is. Az Európai Unió Bírósága ugyanis – a közösség működéséről szóló szerződés szerint bármely ügyben – „elrendelheti a megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését, ha a körülmények alapján azt szükségesnek tartja”. Ezt az adott ügyben érintett felek kezdeményezhetik, tehát a kötelezettségszegési eljárást megindító bizottság indítványozhatja, hogy a bírák nyugdíjazására vonatkozó, s vélhetőleg az uniós jogba ütköző intézkedés végrehajtását Magyarország függessze fel.

Ez azonban kivételes eszköz, és csak akkor élnek vele, amikor az különösen indokolt. Ha például a kifogásolt jogszabály alkalmazása súlyos károkat okozhat, esetleg olyan következményekkel járhat, hogy a jogsérelem nehezen orvosolható, illetve a jogellenes állapot helyreállítására nincs lehetőség, a bíróság ezt a lehetőséget is megfontolhatja.

Az Európai Bizottság nyilván azért kérte a kormányt a nyugdíjazás felfüggesztésére – bár a szaktárca szerint nincs erre hatásköre –, mert ha a bíráknak június utolsó napján végleg búcsúzniuk kell a talártól, már nem lesz visszaút. Ha számukra kedvező döntés születik, kártérítést kaphatnak ugyan, de nem ítélkezhetnek.

Néhány esetben a bíróság – amikor a jogsérelem nyilvánvaló volt és súlyos következményekkel fenyegetett – már élt a felfüggesztés jogával. Ilyen volt az Európai Bizottság kontra Egyesült Királyság-ügy, amelynek előzménye, hogy Anglia előírta: brit lobogó alatt csak többségi angol tulajdonban levő halászhajók hajózhatnak. Az ok pedig az volt, hogy a spanyolok Angliában bejegyzett hajóikkal „lerabolják” a brit vizeket. A bíróság szerint ez a rendelkezés durván sértette az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmát, ráadásul az érintett halászoknak hatalmas kárt okozott, ezért a nemzeti jogszabály végrehajtását az ítélet megszületéséig felfüggesztették.