Nem tudni, jár-e pénz a radart övező földekre
Ismert, hogy a kormány döntése értelmében a Honvédelmi Minisztérium Medina mellett akarja megépíteni a Dél-Dunántúl légterét pásztázó katonai radart. Ezt a létesítményt korábban a Mecsekben – előbb a Zengőn,majd a Tubesen – tervezte megépíteni a szaktárca, még az előző kormány idején, ám a környékbeliek tiltakozásának hatására a minisztérium végül nem fogott bele a NATO által finanszírozott beruházásba.
Az Orbán-kormány 2010 őszén tárgyalni kezdett Medina irányítóival arról, hogy esetleg a falu határában építené meg a lokátort. A település fideszes vezetői nem protestáltak, s ebben szerepe volt annak, hogy Medinán már 25 éve működik egy radar, ami az itteniek szerint nem okozott egészségkárosodást, ráadásul az új objektum kisugárzása negyede lenne a jelenleginek.
Amúgy az évente 100 millió forintból gazdálkodó, 800 lelkes, Sió-parti falu vezetői azt remélték, hogy a radar elviseléséért cserébe pár év alatt megvalósíthatnak több mint egymilliárd forintnyi beruházást is: felújíthatják a község iskoláját, a kultúrházat, a parkokat és az utakat, emellett új óvodát építhetnek, s bővíthetik a vízművük kapacitását.
A HM végül 2011 márciusában bejelentette, hogy Medinán építi meg a Dél-Dunántúlt lefedő radart, s a helybéliek hozzávetőleg 90 százaléka nem emelt szót a tervek ellen. A radartól félő medinaiak szava a többséget nem rémítette. Így a HM belefogott a radar terveinek elkészítésébe és a létesítmény engedélyezési eljárásába. A tárca együttműködési megállapodást kötött Medinával, s vállalta, hogy négy éven át összesen 100 millióval támogatja az önkormányzatot.
A szerdai közmeghallgatáson Vén Attila polgármester a HM-mel kötött megállapodásról beszélt. A hozzászólásokhoz érve az egyik helyi földtulajdonos, Matusné Umenhoffer Ildikó elmondta: a tervezett lokátor körüli szántókra korábban lehetett igényelni a földalapú uniós támogatást, de idén már nem. Erről a falugazdász tájékoztatta a radart övező mintegy 400 hektár 70 gazdáját, amikor ez utóbbiak pályázni szerettek volna. Így a gazdák hektáronként 60 ezer forinttól esnek el.
Matusné szerint az érintett földtulajdonosok attól tartanak, hogy a radar környékén termelt növények végül tilalmi listára kerülnek, s eladhatatlanok lesznek. Mindez összességében azzal járna, hogy a létesítményhez közeli táblák gyakorlatilag teljesen elértéktelenednek.
Vén Attila igyekezett megnyugtatni Matusnét, s azt állította, hogy – a megyei kormányhivataltól kapott információk szerint – a radar környéki mezőgazdasági ingatlanok gazdáinak továbbra is jár az uniós támogatás, s eddig csak azért nem tudtak pályázni erre a pénzre, mert annak – a földek átsorolása miatt – technikai akadálya volt. (A kormányhivatalnál azt mondták, mostantól nem lesz akadálya az uniós pénzek igénylésének.)
Az általunk megkérdezett gazdákat azonban ez a válasz csak részben nyugtatta meg. Mellesleg Matusné – egy korábban a lapunkban is megszólaló nyugdíjas alezredes, a 34 éven át radartechnikai területen szolgáló Friedrich István véleménye alapján – nincs meggyőződve a lokátor veszélytelenségéről. Azt elismeri, hogy a tervezett radar kevésbé veszélyes, mint a Medina mellett jelenleg működő objektum, ugyanakkor Friedrich István szerint az építendő lokátor sugárzása is meghaladja az egészségi határértéket a létesítmény 4-5 kilométeres körzetében.
Ezt a kijelentést a minisztérium szakértői megalapozatlannak minősítették. Ugyanakkor a tárca szakemberei sem cáfolták Friedrichet, amikor az alezredes azt állította, hogy a medinai radar csak a 70-80 százalékát észleli annak, amit a Zengőre tervezett berendezés, mivel a Mecsek déli irányban kitakarja a „látást”. Ezért a 2014-től szolgálatba álló medinai lokátor munkáját két réskitöltő radar is kell hogy segítse. Ennek a rendszernek azonban a fenntartása húsz év alatt akár 80 milliárd forinttal több pénzébe kerülhet Magyarországnak, mint ha a radar a Zengőn épült volna meg.
