Robin Hood újratöltve
Ellenben az eddigi nyolcról 16 százalékra emelik az energiaellátók jövedelemadóját – közkeletű nevén a Robin Hood-adót –, amit egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztenek. Így az eddigi tervhez képest 55 mil liárd forinttal több bevételre számítanak.
Eme, 2009-ben bevezetett sarcot a nyereségre vetítik, míg a válságadó alapja a bevétel. Tapasztalataink szerint sok cégnél úgy számolnak, hogy így összességében alig változik a befi zetendő adó. Ám a berzenkedés a nyereségesség arányában nőhet. Lapunknak 2010-ben a Mol első embere, Hernádi Zsolt a Robin Hood-adót igaz ságtalannak nevezte, mert az a Mol kiemelkedő hatékonyságát bünteti. Egy esetleges hosszabbítást nagyon rossz üzenetnek nevezett.
Valaska József, a német RWE-ENBW irányította, nyereséges Mátrai Erőmű vezérigazgatója most úgy fogalmaz: befizetik az adót, amit nyereségük emelésével próbálnak ellensúlyozni. Tudomásul veszik, hogy a kormány így igyekszik javítani az ország gazdasági helyzetén.
A GDF Suez hasonló véleményen van. Ott hozzátették: továbbra is szívesen fektetnek be Magyarországon, ha a szabályozás stabillá, kiszámíthatóvá válik, biztosítja a beruházásokat, a megfizethető energiát és a fair megtérülést. A szintén francia hátterű EDF Démász velük együtt kifogásolta, hogy a javaslatot ismét nem előzték meg egyeztetések.