Ennek egyik oka az lehet, hogy a két éve még hűtlen kezelés gyanújával indult – és a végére kilenc gyanúsítottat, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is eljárás alá vont – folyamat során közel negyvenezer oldalnyi irat keletkezett, amelynek érdemi megismeréséhez mindegyik gyanúsítottnak és védőjének joga van. Gyurcsány pedig, az ügyészek nem kis meglepetésére, a teljes iratanyagot papíralapon és fűzve kérte; ezt a vádhatóság harmadik hete másolja neki.

Az iratismertetés hivatalosan március végén kezdődött, és április tizedikén le is zárult, a büntetőeljárási törvény viszont előírja, hogy megfelelő időt kell azok megismerésére biztosítani. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője kérdésünkre elmondta: Gyurcsány Ferencnek is értesítést küldtek az iratismertetésre vonatkozóan, a megjelölt időpontban azonban a volt kormányfő (élve jogával) nem jelent meg, csak az ügyvédje. Utóbbi ekkor közölte, hogy a teljes iratanyagot papíralapon kérik. A főügyész elmondta, hogy a vádemelésre vonatkozó harmincnapos határidő még nem telt le, de az időpont egyszer meghosszabbítható. Arról, hogy mikorra várható legkorábban a vádemelés, Keresztes nem kívánt jóslásokba bocsátkozni. Azt a nem hivatalos értesülést ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy bár a KNYF állítólag ejtené a gyanúsítást – a várhatóan ötöd/hatodrendű vádlott – Gyurcsánnyal szemben, a Legfőbb Ügyészség viszont mindenképpen vádemelést szorgalmaz. „Nem tudok ilyenről, pedig nekem tudnom kellene, ha lenne ilyen igény” – fogalmazott Keresztes Imre. Gyurcsány Ferenc megkeresésünkre mindössze azt mondta: „A főügyészség politikai megrendelésre dolgozik, így előbb volt meg a vád, mint a megalapozott gyanú. Ha tehetnék, még ítéletet is hoznának. Semmi kétségem a vádemelést illetően.”