A kormány az intézetet pedig kiköltöztetné az Alkotmány utcából. Ez azt jelenti, hogy a gyűjteményükből kiemelnek néhány évtizedet, náluk maradhatnak a baloldali pártok, szakszervezeti mozgalmak ’44 előtti és ’89 utáni kortörténeti dokumentumai. A könyvtár és a kutatóműhely sorsa bizonytalanná vált, Földes György, a PTI vezetője azonban nem gondolja, hogy végképp „kinyírnák” a PTI-t, amely egyébként évek óta állami támogatás nélkül működik.

Földes a parlament kulturális bizottságában már hétfőn jelezte, hogy jogorvoslattal fognak élni a levéltár és a tudományos kutatóműhely tevékenységének ilyen fokú megnehezítése miatt, de úgy látszik, ez nem hatotta meg a kormányoldalt. Sőt, módosító javaslatokkal még tovább bővítenék az államosítandó iratok körét. A kormányoldal ugyanis kitart amellett, hogy a pártállami iratoknak nincs keresnivalójuk magánlevéltárban – szerintük 1944 után a társadalmi szervezetek közhatalmat gyakoroltak, ezért dokumentumaik köziratok.

Egyelőre még sok a bizonytalanság az intézet körül. Már két és fél éve nem kapnak állami támogatást; a kiköltöztetésükről is csak annyit lehet tudni, hogy kaptak már ajánlatokat, de egyelőre várják a kormány hivatalos válaszát, amely vitatja a PTI épületre vonatkozó használati jogát. Földes György lapunknak adott nyilatkozatában négy területen igyekezett bizonyítani, mennyire értelmetlen az egész államosítás koncepciója.

Egyfelől a náluk őrzött pártállami szervezetek dokumentumai nem köziratok, hanem magániratok, államosításuk tehát értelmezhetetlen. A szakszervezetek anyagait letétként őrzik. Azt is értelmetlennek tartja, hogy szétverjenek egy évtizedek óta működő levéltárat, ahol „huszonkét éve háborítatlanul, mindenki által méltányolt módon, magas színvonalon őriztük és tettük kutathatóvá a gyűjteményeinket, ezt az elmúlt két évtizedben senki nem vonta kétségbe”.

Nincs tehát szó arról sem, hogy a kutathatóság feltételeit csak állami levéltárban lehetne biztosítani, a kormány ugyanis erre is hivatkozott a parlamenti vitákban. Azt is hamis érvelésnek tartja Földes, hogy a PTI puszta vállalkozás lenne, hiszen kiemelten közhasznú társaságként működnek. Jogilag sem áll meg szerinte a kormány érvrendszere, mert ha magántulajdonban lévő iratokat próbálnak államosítani, akkor kártalanításról is kell beszélni egy jogállamban.

Ami az ügy politikai síkját illeti, Földes György szerint a kormány már korábban felrúgta azt a konszenzust, ami alapján a jelenkor-történeti műhelyeket – az 1956-os Intézetet, a Terror Házát és a PTI-t – támogatta az állam. Ebbe a folyamatba illeszkedik a PTI, mint vállaltan baloldali szellemi műhely tevékenységének megnehezítése, ezt látja ugyanis a kormányzati tervek mögött. Ezt támasztja alá a főigazgató érvelése szerint, hogy egyetlen levélben tájékoztatták a kiköltöztetésükre irányuló szándékról és az irataik államosításáról.

Ráadásul az eredeti tervek még arról szóltak, hogy a Néprajzi Múzeumot is kiköltöztetik az Alkotmány utcából, hogy helyet csináljanak a Kúriának, erről azonban ma már senki nem beszél; „maradt a PTI, amelynek meggyengítésével sikert próbálnak felmutatni, de mi védjük jogainkat”.

Arra a kérdésünkre, lát-e elmozdulást a kormányzati tervekben az elmúlt hetek vitái után, az igazgató azt felelte, az általános vitában a kormányoldal már nem is foglalkozott az intézetükkel, és úgy néz ki, nem akarják megsemmisíteni a PTI-t, „de ezért ne kelljen már hálásnak lennünk”.

Földes György