Az ügyész fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

Az eljárás előzménye tulajdonképpen az UD-ügy volt. A botrány 2008 szeptemberében robbant ki, amikor a titkosszolgálatok által folytatott, kilenc hónapig tartó titkos adatgyűjtés során keletkezett hangfelvételek kerültek nyilvánosságra. A dokumentumokból kiderült egyebek mellett, hogy az Orbán-kormány volt titokminiszterei kapcsolatot tartottak az UD Zrt. vagyonvédelmi vállalkozás vezetőivel, akik korábban maguk is titkosszolgákként dolgoztak. Szilvásy György, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító egykori miniszter az ellenzékkel összefonódó árnyék-titkosszolgálat létrejöttéről beszélt.

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori vezetője a titkos nyomozás során keletkezett informá ciók alapján feljelentést is tett, mert állítólag fény derült arra, hogy az UD-hez kapcsolható személyek feltörték a kormányzati informatikai gerinchálózatot, személyes adatokat, hívószámlistákat szereztek meg, jogosulatlan titkos adatgyűjtést folytattak. Az ügyészség a nyomozásokat bűncselekmény hiányában zárta le.

Büntetőeljárást kezdeményeztek viszont Szilvásy ellen, aki az ügyészség szerint jogosulatlanul kezelt különleges személyes adatokat, amikor a hangfelvételeket átadta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tagjainak. Erre Tóth Károly, a bizottság akkori alelnöke bírta rá – derül ki a vádiratból.

A felvételeken egyébként többször is hallható volt, hogy Demeter Ervin és Kövér László volt titokminiszterek az UD Zrt. vezetőivel folytattak beszélgetést. Egyik alkalommal Demeter az NBH vezetőjének külföldi útjairól kért információt, ami szolgálati titoknak minősül. Szilvásy az eljárás során azzal érvelt, hogy az esetről – bár a két fideszes politikusnak a vélelmezett bűncselekményekhez nem volt semmi köze – mindenképpen tájékoztatnia kellett a nemzetbiztonsági bizottságot, hiszen a képviselők egy büntetőügy lehetséges szereplőivel tartottak kapcsolatot. A volt miniszter tehát azt állította: csak a törvényben foglalt kötelességének tett eleget. Tóth pedig azt hangoztatta, hogy a dokumentumok átadását a grémium tagjainak felhatalmazása alapján kérte.

A felvételek ismeretlen forrásból Dávid Ibolyához, az MDF egykori elnökéhez és Herényi Károly volt frakcióvezetőhöz is eljutottak. Dávid 2008. szeptember 12-én egy sajtótájékoztatón felmutatott egy CD-t, és elmondta: az olyan beszélgetést tartalmaz, amely arra utal, hogy őt meg akarják figyeltetni.

A leírt szöveg szerint egy vállalkozó egy vagyonvédelmi céget azzal keresett meg, hogy „azt szeretné, ha dolgoznának az MDF-re, a Dávid Ibolyára, keresnének rá terhelőket, merthogy ott van valami belső hatalmi váltási szándék előkészítve (...), meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet, valami alelnök van benne”. A pártelnök erre alapozva kijelentette: Almássy Kornélról van szó, aki érintett lehet a személye ellen irányuló adatgyűjtésben. Annak célja pedig Dávid szerint az lehetett, hogy meg nem engedett módon és eszközökkel befolyásolják az MDF-ben a tisztújítást. Emiatt a Legfőbb Ügyészségen és a Nemzeti Nyomozó Irodánál is feljelentést tett, de az eljárást később bűncselekmény hiányában megszüntették.

Hosszú idő után egyébként Almássy Kornél volt az egyetlen, aki indulni kívánt az MDF elnöki posztjáért. A felvételre hivatkozva azonban Dávid felszólította riválisát, vonuljon ki a pártból és a közéletből is. Almássy ugyan zsarolást emlegetett, pár nappal később mégis visszalépett. Döntését azzal indokolta, hogy a fenyegetésekkel nem mert szembeszállni.

Az ügyészség ezt az egymástól független két ügyet egyesítette. A vádakat pedig teljességgel megalapozatlannak találta. Vasvári Csaba bíró többször kiemelte, hogy a vádlottak törvényesen, az alkotmány szellemében jártak el. Élesen bírálta viszont az ügyészséget, hangoztatva, hogy a megvádolt politikusok egyes riválisai, illetve azokkal együttműködő személyek, sértettek, feljelentők, illetve terhelő tanúk kifogásolhatóan jártak el, és szavahihetetlennek bizonyultak.

A többórás indoklás során a bíró hiányosnak, pontatlannak és egyoldalúnak minősítette a vádiratot, felhívta a figyelmet arra az ősi jogelvre, amely szerint a jog betűjéhez való ragaszkodás súlyos jogtalanságot eredményezhet.

A bíró hangsúlyozta azt is, hogy 2008 őszén az egykori miniszter, illetve vádlott-társa, Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság akkori alelnöke nemzetbiztonsági veszélyek elhárítása érdekében törvényesen lépett fel, Dávid Ibolya és párttársa, Herényi Károly pedig a pártok szabad működésének alkotmányos értékét védelmezve próbálta elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet.

Ítélethirdetés közben