Adókivetési jog a kivonulásért cserébe
A kabinet már jövőre tízmilliárddal csökkenti a cég – jelenleg 32 milliárdos – állami normatíváját. (Négyöt év múlva, mint ahogy azt már megírtuk, teljesen kivonulna erről a területről.) A kormány úgy véli, hogy az így keletkező költségvetési lyuk a cégfejlesztések nyomán keletkező saját többletbevételeiből, illetve a főváros, a kerületek és az agglomeráció növekedő pénzügyi szerepvállalásából betömhető. A városvezetés leginkább az adókivetési jogban bízik, hiszen a cégből már aligha sajtolható ki több, Budapest pedig már az idén feléli tartalékait. Tarlós István főpolgármesternek már korábban is számos lehetőséget fölvázoltak a tanácsadói. Ezek közül néhányat a főváros kétéves gazdasági terve is tartalmazott. Így például a szórakozóhelyek belépőjegyeire 1935-ben kivetett vigalmi adót, a biztosítóktól beszedendő tűzoltási járulékot, az ingatlantulajdonosokat terhelő vagyonnövekedési adót. S ha ezeket nem is, de a dugódíjat biztosan bevezetik jövő nyárra. Erre egyébként a 4-es metró uniós támogatási szerződése is kötelezi a várost. A főváros gazdasági pozícióit erősíti a közműszolgáltatókra kivetendő speciális adó, amelynek bevételét szintén a közösségi közlekedés működtetésére kell fordítani.
A megállapodás értelmében a kormány „mindent megtesz” azért, hogy a fővárosi járműbeszerzések a rendelkezésre álló uniós támogatások felhasználásával megvalósulhassanak, bár ehhez a fővárosnak is hozzá kell járulnia. Nagy kérdés persze, hogy ezt miből teszi majd. A kabinet támogatásáról biztosította a városvezetést az elektronikus jegyrendszer bevezetését illetően, és ígéretet tett az utazási kedvezmények jelenlegi szintű ellentételezésére. Mindezért cserébe a kormány elvárja, hogy a főváros, a kerületek és az agglomerációs települések minden erőfeszítést tegyenek meg a budapesti közösségi közlekedés zökkenőmentes működtetéséért.
Budapest a megállapodásban egyebek között ígéretet tesz a működési költségek érdemi csökkentésére, külső szolgáltatók bevonására, a járműállomány fejlesztésére, az inflációt figyelembe vevő jegyáremelésre.
A Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén végül csak a kormánypárti képviselők szavazták meg a fenti háttérmegállapodásról szóló előterjesztést.
Ez a megállapodás a kormány diktátuma – állította a közgyűlési vitában Hanzély Ákos (LMP), aki szerint a kabinet sejtelmes ígérgetéseivel szemben a főváros konkrét és nehezen teljesíthető vállalásokat tesz. Ráadásul egyáltalán nem látható, hogy miből is pótolja a főváros az állami támogatás jelentős csökkentése folytán keletkező forráshiányt.
Tüttő Kata (MSZP) hosszasan sorolta a konkrétumokra vonatkozó kérdéseit, de ezekre a vita végén sem kapott választ. Ezek nélkül pedig – véleménye szerint – használhatatlan a meg állapodás, amelyből éppen az nem olvasható ki, hogy miből is finanszírozza Budapest a közösségi közlekedést jövőre.
A Jobbik a dugódíj bevezetése és a jegyárak várható emelése miatt utasította vissza a megállapodást.
György István főpolgármester-helyettes elismerte: a megállapodást az elkövetkező hetekben kell valós tartalommal megtölteni. Tarlós István pedig csupán annyit mondott: ennél jobbat nem lehetett elérni.
A főváros kétségtelenül patthelyzetben volt: a kormány a megállapodás elfogadásához kötötte a normatíva zárolásának feloldását, márpedig erre a pénzre nagy szükség volt. Nem mintha a cég 63 milliárdos hitelállományát ebből ki tudná fizetni. Budapest ugyan egy úgynevezett „stand still” megállapodással június végére tolta ki a visszafizetési határidőt, de pénze akkor sem lesz. Információink szerint a BKV már meghirdette azt a meghívásos tendert, amelyen az összes banktól ajánlatot kértek a hitelek megújítására. A városvezetés abban bízik, hogy a fővárosnak nyújtott állami garancia védernyője alatt nem lesz nehéz összehozni a megállapodást. Az önkormányzat a jelenlegi moratórium feltételei szerint kötné újra a szerződéseket, vagyis a tőkét az elkövetkező három-négy évben nem, csak a kamatokat törlesztené. A pénzintézeti bizalmat vélhetőleg tovább erősíti a BKV új közszolgáltatási szerződésének gyorsított ütemű megkötése, amelyre tegnap felhatalmazást kapott a Budapesti Közlekedési Központ.
