Kósa elintézte, néhány önkormányzat kárpótlást kaphat
Az államosítással több százmilliárdos önkormányzati ingatlan vagyon kerül át ellentételezés nélkül az állam tulajdonába. Köztük a kórházakhoz tartozó üdülők, teniszpályák, uszodák is.
A törvény értelmében május elsejétől újabb 54 plusz 16 intézmény kerül állami tulajdonba. Az intézmények adósságállományát, fizetési kötelezettségét július 15-től veszi át az állam. Míg az első ötvennégyes csoport tulajdonosa és fenntartója az állam lesz, a második csoportba tartozó 16 szolgáltatót nem veszik át, csak az intézmények által bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó és ingatlan vagyon kerül központi fenntartásba, a működtetésről, illetve arról, hogy ott valójában milyen feladatok maradhatnak, az államtitkárság és a működtető között később kezdődnek egyeztetések.
Lapunk úgy tudja: több magánműködtető – köztük például a gyöngyösi és a hatvani kórházat működtető Medical Investmenst – csak „végkielégítés” fejében lenne hajlandó lemondani többéves bérleti szerződéséről. De hasonló elvek mentén Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is nyolcszázmillió forint kárpótlást remél az államtól.
Nem hiába. A parlament elfogadta ugyanis a fideszes politikus zárószavazás előtti indítványát is. E szerint az államnak a települési fekvőbeteg-intézmények átvétele után egyösszegű kártérítést kellene fizetnie azoknak az önkormányzatoknak, amelyek öt éven belül, ellenérték fejében szereztek gazdasági társasági részesedést az átadott intézményben.
Debrecen polgármestere javaslatát egyebek mellett azzal indokolta: mindenképpen el kell kerülni, hogy az önkormányzatokat az átadás-átvétel során esetleg jogszerűtlenül anyagi károsodás érje. (E javaslat nem tér ki azokra a településekre, amelyek hozzájárultak kórházuk működtetéséhez, pályázati önerőt tettek a fejlesztésekbe. – A szerk.)
A nagy egészségügyi átalakítás nyomán 2500 kórházi ággyal lesz kevesebb a rendszerben, s bár a kórház „nem szűnik meg”, tizenkilencet totálisan átszerveznek. Ennek részeként májustól, de legkésőbb január elsejéig megszűnik a fekvőbeteg-ellátás első körben Mezőkövesden, Csornán, Tapolcán, Nagyatádon, Körmenden, Komáromban. További 13-14 városban pedig legkésőbb a ciklus végéig. Ez utóbbi funkcióváltók közt több olyan is akad, amelyeket uniós fejlesztés miatt nem lehet korábban bezárni. Megint másoknak pedig azért kénytelen időt adni a kormány, mert meg kell várni, míg az új ellátóhelyek fölépülnek. Az eredetileg bezárásra ítélt húsz kórház közül egy, a mezőtúri megmenekült. Így megmarad abban a funkciójában, ahogyan van.
Az államosított kórházak működtetését az államosítással a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) veszi át, feladataik csak január elsejétől változnak. Az átvett kórházak számára ez nem annyira kedvező: az új finanszírozási szerződés aláírásáig ugyanis nem az elvégzett feladataik ellenértékét utalja a biztosító, hanem csak a tavalyi teljesítményük egytizenkettedét. Ezzel az egészségbiztosító 8-10 milliárd forintot is megtakaríthat az év végéig.
