Gyógyszerhiány miatt félbeszakították több mellrákos nő kezelését
A tárca képviselői már alá is írattak velük egy nyilatkozatot, amely szerint a központosított közbeszerzésből fakadó megtakarításért cserébe 150-200 millió forintot kell összeadniuk az úgynevezett ágazati kézikasszába. Az így létrejövő vis maior alapból fedeznék a nem várt kórházi kiadásokat.
Az első „nagyban vásárló csoport” néhány napja alakult meg, több mint ötven egészségügyi intézmény írta alá a központosított földgázbeszerzésről szóló megállapodást a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI). A hivatal húszszázalékos megtakarítást ígért az érintett kórházi vezetőknek. Cserébe viszont hét és fél ezrelékes jutalékot kell befizetniük a GYEMSZI részvénytársaságának, az Egészségügyi Szolgáltató Zrt.-nek, amely a közbeszerzéseket bonyolítja le.
Sőt a megállapodásban a kórházi vezetőknek nyilatkozniuk kellett arról is, hogy a befizetendő összeg fedezete már rendelkezésre áll. Névvel – a kórházigazgatói állások éppen most zajló pályáztatása miatt – senki sem akart nyilatkozni, de a Népszabadságnak többen is kifogásolták, hogy a jutalékot ugyanabból a gyógyításra szánt OEP-finanszírozásból kell fizetniük, amely már most is kevés az ellátásokra. Szerintük elfogadhatatlan Szócska Miklós egészségügyi államtitkár érvelése, hogy a visszaadott százalékokból hozzák létre a vis maior alapot, melyből a váratlan, sürgős kiadásokat – például egy csőtörés vagy egy beázás miatt keletkezett károk azonnali javítását – rendeznék.
A kórházaktól sápot szedő közbeszerző céget eredetileg a fővárosi önkormányzat 400 milliós alaptőkével alapította, s az most mindenestül átkerült a GYEMSZI-hez. Annak idején a főváros is azért hozta létre a céget, hogy a lehető legolcsóbban vásároljon egészségügyi intézményeinek földgázt, gyógyszert stb.
Hazaküldték a betegeket
Egyes főigazgatók ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a cég által lebonyolított gyógyszertender is „meglehetősen érdekesre” sikerült. A tendernyertes három nagy cég ugyanis nem azon az áron adta az orvosságok egy részét, mint ahogy a szerződésben rögzítették, hanem több készítményért is többet kérnek a kórházaktól. A tender lebonyolításáért viszont az érintett kórházaknak akkor három ezreléket kellett a részvénytársaságnak leróniuk.
A főigazgatók rendre megjárják a központosított közbeszerzéssel. Legutóbb az Országos Egészségbiztosítási Pénztár központi gyógyszerbeszerzése miatt március végén több kórházban is félbe kellett szakítani daganatos nők kezelését. A megkötött szerződésben ugyanis negyedéves kereteket állapítanak meg, s ha a tervezettnél több nő kezelésére van szükség, és emiatt elfogy a citosztatikum, mint ahogy márciusban meg is történt, a gyártó nem szállít, mert attól fél, hogy a többletet nem fizeti ki neki a biztosító.
Némely kórház időben észlelte a problémát, némi levelezéssel, személyes kapcsolatok megmozgatásával szerzett készítményt a betegeinek. Amelyik kórház nem tudott gyorsan több gyógyszert szerezni, az hazaküldte a mellrákos nőket.
A lapunknak nyilatkozó orvos azt mondta: a hivatalos álláspont szerint nem történik ugyan semmi baj, mert a beteg megkaphatja később is a kezelést, a saját szakmai meggyőződése viszont az, hogy minden ilyen terápiamegszakítás rontja a beteg gyógyulási esélyeit.
