A Fidesz-közeli birtokpolitikától féltik megélhetésüket a gazdák
A mezőségi földügybe bukott bele Duska József, a nemzeti park korábbi igazgatója, akit hivatalosan bizalomvesztés miatt állítottak fel székéből. Tizenöt évvel ezelőtt, a Dél-borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor – mint arról korábban beszámoltunk – egy olasz vevő azzal a feltétellel vette meg az árverezett gazdaságot, hogy húsz évre rendkívül nyomott áron megkapja hozzá a korábban használt, természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti parki földterületeket. Ám mivel megszegte a természetvédelmi szabályokat, felmondták a szerződést. Majd egy évtizednyi pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság tavaly döntött: a külföldi bérlőnek mennie kell, s a földeket újra birtokba kell adni.
Ángyán József akkori vidékfejlesztési államtitkár és Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos aláírásával levelet kapott a Bükki Nemzeti Park igazgatója, amelyben arról tájékoztatják: olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek. Ám aznap, amikor lejárt a földigénylő pályázatok beadási határideje, a vidékfejlesztési miniszter Duska Józsefet felmentette posztjáról, s váratlanul visszavonták a földigénylésre kiírt pályázati felhívást.
A gazdák nem értették az eljárást. Abban reménykedtek, talán csak azért vonták vissza a pályázatot, hogy egy sokkal jobbat írjanak ki, ami a kormányzat meghirdetett agrárstratégiájával összhangban még inkább garantálja a helyi parasztcsaládok megerősödését. Ám csalódtak.
Sárvári Attila, a Borsodi Mezőség Gazdakör Egyesület titkára hozzánk eljuttatott levelében ezt így foglalta össze: „Szembesültünk azzal, hogy a kistérségi gazdák reményei, elvárásai, szakmai-társadalmi elgondolásai nem teljesültek... Nem ezt ígérték!” Majd konkrét példán mutatta be, milyen körből jutottak földekhez a második, immár újraírt pályázaton a résztvevők.
Kanyok Attila cége és hektárjai
Az első, visszavont pályázatra igényt bejelentők között volt egy pedagógus végzettségű, közeli városban élő fiatalember is. Földigényét akkor 300 hektár gyepre és 100 hektár szántóra jelentette be. A helyi gazdák, tudva, hogy az illető a Fidesz színeiben küzdött lakóhelye polgármesteri székéért, nem akartak ujjat húzni az aktuális hatalommal, ezért azt javasolták, juttassanak ennek az illetőnek is 25-25 hektárt, hátha komolyan gondolja a gazdálkodást.
A második, újonnan kiírt pályázaton a fiatalember már egy 2003-as alapítású, nyolcvanezer forint tőkéjű, „közúti áruszállítás” főtevékenységű betéti társaság tulajdonosaként és ügyvezetőjeként indult, amely cég azonban 2012 januárjában jelentős átváltozáson ment keresztül: tőkét ugyan nem emelt, de székhelyét Oszlárról Mezőcsátra helyezte át. (Oszlár kívül esett volna azon a húsz kilométeres körzeten, amelyet a földbérléshez a törvény feltételül szab – a szerk.). Főtevékenysége pedig fuvarozásból egyéb szarvasmarha-tenyésztésére változott. Így jogosulttá vált a földbérleti pályázásra, és – miként Sárvári Attila írja – három versenyszámban kiáltották ki győztesnek, s három birtoktestben négy hektár híján ötszáz hektáros földterülethez jutott.
Kovács Tibor borsodi szocialista országgyűlési képviselő a napokban egy sajtótájékoztatón név szerint is megemlítette az ügy főszereplőjét, Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselőt, a párt korábbi polgármesterjelöltjét. Ő lett ugyanis annak a hajdani fuvarozócégnek a vezetője, amely nemrégiben profilt váltott, majd csaknem ötszáz hektáros területet nyert el a mezőségi földekből.
A képviselőt nem sikerült elérnünk, telefonhívásainkra nem reagált. A gazdák már most félnek, mi lesz 2014-ben, amikor a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet többi területét, mind a 15 ezer hektárt újraosztják. Úgy vélik, akkor már a megélhetésük, a családjuk és a falujuk jövője lesz a tét.
A miniszteri biztos szerint mindig lesznek összeesküvés-elméletek
Szerettük volna megtudni a Bükki Nemzeti Park álláspontját az új földbérleti pályázatokról, ám onnét a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz irányítottak. „A földhaszonbérletre beadott pályázatok elbírálásánál szigorú szempontrendszer érvényesül, s a legtöbb pontot elérő jelentkező nyerheti el húsz esztendőre egy adott terület bérleti jogát” – mondta Szabó Csaba, a tárca állami tulajdonban lévő földekkel és földhasznosításokkal foglalkozó miniszteri biztosa. Szavai szerint, amikor egy mezőgazdasági terület hasznosítására tíz pályázat érkezik, mindig lesz kilenc csalódott ember, aki igazságtalanságot emleget, és összeesküvés-elméleteket gyárt, hisz egyedül a nyertesnek van oka örömre.
Közölte: nincs kőbe vésve, hogy egy-egy területet csak olyanok kaphatnak bérbe, akik már évek óta gazdálkodnak, sőt: a kormánynak épp az a célja, hogy újonnan induló vállalkozásokat is segítsen. „A felmérések szerint 2004-ben 208 ezer cég élt meg a mezőgazdaságból, mára ez a szám 178 ezerre csökkent, vagyis harmincezren eltűntek ebből a szektorból: jó lenne, ha ez a szám újból emelkedne” – mondta a miniszteri biztos.
Szavai szerint a Bükki Nemzeti Park vitatott, csaknem ötezer hektáros borsodi mezőségi területeit korábban egyetlen olasz cég bérelte fillérekért, most a bérbe adott 2800 hektáron tizenöt vállalkozás osztozik. Kilencszáz hektár terület még per alatt áll, a régi bérlővel eddig nem sikerült megegyezni az átadásról. Ha ez megtörténik, akkor ennek a kilencszáz hektárnak a bérleti jogát is meghirdetik, ezer hektáron pedig a nemzeti park fog gazdálkodni.
„A legutóbb megpályáztatott földeket mezőcsáti, geleji, igrici, mezőkeresztesi és más környékbeli gazdálkodók művelik majd meg, hisz feltétel, hogy a bérlő székhelye húsz kilométeres körzeten belül legyen, mert így tudjuk támogatni a helyben élő gazdákat” – mondta Szabó Csaba. Hozzátette: az is elvárás, hogy a vállalkozók munkahelyeket teremtsenek, ezért előnyt élveznek azok, akik állattartást vagy kertészeti hasznosítást jelöltek meg a pályázatukban. A földbérleti szerződés megkötéséhez gazdálkodási tervet kellett benyújtani, s az abban foglaltak teljesítését egy éven belül ellenőrzik: ha valaki mulasztást követ el, azzal szerződést bontanak.
A gazdák félelmeiről, hogy 2014-ben, a korábbi földhaszonbérleti szerződések lejárta után sokan elveszíthetik jelenlegi jogosultságaikat a területekre, Szabó Csaba azt mondta: törvény rendelkezik arról, hogy az állami földeket csak pályázaton lehet bérbe adni, s a régi és az új jelentkezőknek egyenlő feltételeket biztosítanak. Mint megjegyezte, igazságos versenyt csak így lehet teremteni.
