Hogy még hány 18 évesnél fiatalabb fiút vagy lányt ítéltek szabálysértési ügyben elzárásra, nem tudni, mert a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint külön adatgyűjtés erről a korosztályról nincs. Csak a 17 éves lányhoz hasonlóan gyorsított eljárásban bíróság elé állított fiatalokról van adat, róluk szűkszavúan annyit közöltek, hogy „kisszámú” ilyen ügy volt.

Bármilyen kevés elzárt fiatalkorú volt is, Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult a szabály megsemmisítése érdekében. Az alapvető jogok biztosa szerint ugyanis az alkotmánnyal és az ENSZ gyermekjogi egyezményével is ellentétes az új, április 15-től érvényes szabálysértési törvény rendelkezése, amely fenntartja, hogy a 14 és 18 év közöttiek esetében is alkalmazható az elzárás, illetve a szabálysértési őrizet.

Az Országgyűlés még 2010 augusztusában törölte a szabálysértési törvényből azokat a passzusokat, amelyek fiatalkorúak esetében tiltották az elzárás kiszabását. Az ombudsman pár hónappal később megállapította, hogy ez sérti a gyerekek jogait. Pintér Sándor belügyminiszter erre közölte, hogy a jogalkalmazás eszköztelen volna a fiatalkorú elkövetőkkel szemben, az elzárás pedig a fiatalok személyiségének pozitív formálásához járul hozzá. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az új szabálysértési törvény megalkotásakor átgondolják a szabályokat. A vasárnaptól hatályos új törvény azonban nem változtatott a kifogásolt rendelkezéseken.

– Ha az Alkotmánybíróság komolyan veszi magát, akkor nem juthat más következtetésre, mint az ombudsman – mondja Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A szervezet állásfoglalása megegyezik a biztoséval. A szabálysértési törvény véleményük szerint nem végső eszközként rendeli el a fiatalok szabadságtól való megfosztását, hanem főszabállyá teszi, és nem biztosít lehetőséget alternatív szankciók alkalmazására. Emellett úgy vélik, hogy az elzárás sérti a fiatalkorúak oktatáshoz való jogát is, mivel tanköteles korú gyerekeket emelnek ki kis súlyú jogsértések miatt a közoktatásból.

– Ez egy túlhajtott, sokaknak tetsző, de szakmailag nem indokolható reakció a fiatalok által elkövetett jogsértésekre. Ráadásul pazarló is – mondja Kerezsi Klára kriminológus. Egy példával szemlélteti a szabályozás ésszerűtlenségét: egy ózdi kamaszt bolti lopáson értek kétezer forint alatti értékben. Húsz nap elzárásra ítélték, aminek napi nyolcezer forintos költsége volt. S mivel a fiúnak nem volt pénze a hazaútra, a Tökölről Ózdra utazás költségeit is a büntetés-végrehajtás állta.

– A kár sokszorosát meghaladó összeget költöttünk arra, hogy egy gyerek lássa, amit Tökölön láthat – magyarázza. Kerezsi Klára emlékeztet: vizsgálatok szerint a gyerekek elzárásának nincs elrettentő ereje, sokuknál inkább ront a helyzeten a „macsó” világba való átmeneti bekerülés. Szerinte ezt a pénzt inkább a gyerekvédelembe kellene forgatni, mert abban igazat ad a belügyminiszternek, hogy a büntető-igazságszolgáltatás eszköztelen a 18 évesnél fiatalabb bűnözőkkel szemben. Ez ugyanis nem az ő területük kellene hogy legyen, hanem a szociális munkásoké és a gyerekvédelemé.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy nem nőtt a fiatalok által elkövetett bűncselekmények száma. Már csak azért sem, mert az érintett korosztály egyre kisebb létszámú. A 90-es években évi 11-12 ezer 18 év alatti követett el bűncselekményt, szabálysértést, most ez a szám évi tízezer körül van. Az esetek legnagyobb része lopás. A BM adatai szerint 2010 augusztusától tavaly augusztusig 37 ezer embert vontak eljárás alá tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt, közülük több mint ötezren voltak fiatalkorúak.