Fizetős tűzoltóság
A tavaly megszavazott jogszabályok ugyanis már lehetővé teszik, hogy amikor valaki szándékosan idéz elő veszélyhelyzetet, attól az okozott kár megtérítését és a beavatkozással kapcsolatos kiadásokat is követeljék. Így hídra mászni sem éri meg, mert az érintettnek több mint négyszázezer forintot kell fizetnie.
Szerencsére nem túl gyakori, hogy a költségeket behajtják – nyugtat meg Bérczi László tábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzoltósági főfelügyelője, de azért érdemes erre a szempontra is figyelni. A tűzoltás és a műszaki mentés állami feladat ugyan, de a szolgáltatás csak az emberi életet vagy anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszély elhárításáig jár ingyen. Számolni kell tehát azzal, hogy a tűzoltók pénzt kérnek, esetleg nem végzik el a beavatkozást. Korábban egy macskát vagy kanárit is ingyen hoztak le a fáról, ma ez már pénzbe kerül a vonatkozó jogszabályok tavalyi módosítása óta.
Tűz esetén egyértelmű: ha ég valami, azt eloltják, de például az összeomlással fenyegető romok elbontása a tulajdonosra vár. Ilyesmiben legfeljebb akkor segítenek, amikor a munkát megrendelik és kifizetik. Egyébként ha a tűzvizsgálat alapján valószínűsíthető, hogy gyújtogatásról vagy súlyos gondatlanságról van szó, nem marad el a feljelentés, és polgári perben – az oltás költségeire is kiterjedően – kártérítést lehet követelni. A téves riasztásnak szintén ára van: a bejelentővel szemben szabálysértési eljárás indulhat, ami elzárással végződhet, s a költségeket –több százezres lehet a számla – is bevasalják.
Műszaki mentésnél a balesetek sérültjeinek kiszabadítása, a környezetbe kerülő veszélyes anyagok semlegesítése, illetve a közlekedés feltételeinek helyreállítása a tűzoltók dolga. Az út mellett maradt roncsokkal már nem foglalkoznak. Egy zivatar miatt vízzel megtelt pincét viszont ingyen szivattyúznak, de ha a talajvíz szintje emelkedik meg, és azért kerülnek víz alá a mélyebben fekvő helyiségek, nem vállalják a beavatkozást, mert a pince szigetelése a tulajdonos dolga lenne. Amikor egy szélvihar épületek tetőszerkezetét rongálja meg, esetleg fákat dönt ki, ugyancsak segítenek, de kizárólag a közvetlen életveszély elhárítása a cél. Ennél többet csak pénzért vállalnak.
Műszaki mentésként tartják számon – és ingyen végzik – az állatok okozta veszély elhárítását, a bajba került jószágnak nyújtott segítséget is; évente pár száz ilyen eset van. A leggyakoribb, hogy a tűzoltók méhrajokat fognak be, illetve darazsakat irtanak. Emellett segítenek a szorult helyzetben levő állatokon: kiemeltek gödörbe esett lovat vagy tehenet, hoztak ki jeges vízből kutyát, és mentettek ágak közé akadt macskát is. A fővárosi tűzoltók állatmentő listáján emellett bagoly, galamb, héja, mókus, nyúl, őz, vaddisznó, vércse, sőt egy mosómedve is szerepel.
Egyébként a tűzoltók, ha megfizetik, a szolgálat ellátásának veszélyeztetése nélkül végezhetnek minden olyan, jogszabályban meghatározott tevékenységet, amelyhez eszközökkel és szakértelemmel rendelkeznek. Fát vágnak, szivattyúznak, eltávolítanak veszélyes épületrészeket, bár a főfelügyelő szerint inkább olyan munkát célszerű vállalni, amely kihívást jelent – így szakmai gyakorlatnak sem rossz –, ilyen például nehéz tárgyak beemelése, az alpintechnika alkalmazása.
