A környezetvédelmi bizottság tematikájának megfelelően Magyarország számára fontos ügyekben tudta hallatni a hangját és kezdeményezett – értékelte lapunknak Áder János brüsszeli éveit Gyürk András. A Fidesz EP-delegáció vezetője két ügyet emelt ki, amelyben Áder kifejezetten látványos tevékenységet végzett 2010 óta. A vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban európai katasztrófavédelmi alap létrehozására tett javaslatot, melyben most is zajlik az egyeztetés a bizottsággal. A másik ügy a cianidos bányászat betiltására tett javaslata Verespatak nyomán, ebben az ügyben komoly ellenlobbival kellett megküzdeni. Áder és Tőkés László néppárti képviselő közös kezdeményezésére az Európai Parlament határozatot hozott a kérdésről, jelenleg ebben a témában is a bizottságnál pattog a labda. Áder emellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek ellenőrzéséről szóló úgynevezett Seveso-irányelv felülvizsgálatáért felelős jelentéstevő is. A felülvizsgálat célja, hogy 2015-től biztonságosabbá válnak az európai vegyi üzemek, itt a parlament és a tagállamok között megy a huzavona.

A látszattal ellentétben „van humora, de mély és szarkasztikus”

Áder János eleve a kompromisszumkészebb fideszesek közé tartozik, nyugodtan, higgadtan érvel, meghallgatja a másik fél véleményét – mondta Gyürk arra, milyen szerepet játszhat a Brüsszelből frissen érkezett Áder az EU és Magyarország közti vitában. – Van humora, de mély és szarkasztikus –mondta az EP-képviselő arra, sokszor megkapja azt a kérdést, szereti-e Áder a tréfát.

A néppárt egyik legaktívabb tagja, januárban a környezetvédelmi bizottság alelnöke lett – mondta lapunknak Richard Seeber osztrák képviselő, kiemelve, hogy Áder különösen a magyar vonatkozású környezetvédelmi témákban szerepelt sokat. Seeberg szerint Áder olyan témákon szeretett dolgozni, amelyeknek valódi hatásuk van az emberek életére. Nevetve emlékszik vissza arra, hogy kezdetben nehéz volt Áderrel tárgyalni, mert még nem beszélt túl jól angolul.

Mindig készen áll a kompromisszumra – mondja Seeber, aki számára az elmúlt két és fél év alatt az is kiderült, Ádert nem a politikai előnyszerzés motiválja, és tudja, hogy az uniós jog betartása nélkül minden tagállam veszít. – Jól meg fogja nézni, milyen törvényeket ír alá, és megvárja az uniós zöld jelzést – vélekedik az osztrák képviselő, aki szerint nem lenne bölcs dolog Magyarország számára, ha uniós jogszabályokat szegne meg.

A lelkes néppárti hangok mellett akadnak olyan brüsszeli vélemények is, melyek szerint Áder visszafogottan szerepelt, „alacsony profilú” képviselő volt. Nem kereste a kapcsolatot a sajtóval sem. Gerben-Jan Gerbrandy, liberális holland képviselő, a környezetvédelmi bizottság egy másik alelnöke lapunknak azt mondta: Áder nem tartozik az aktív tagok közé, így nem is nagyon tud róla mit mondani.

Az EP-képviselők tevékenységét figyelő Votewatch szerint Áder majdnem minden plenáris ülésen részt vett, lojalitása az Európai Néppárthoz és a Fideszhez majdnem százszázalékos. Huszonnyolc felszólalással a középmezőny alatt helyezkedik el az EP-képviselők között.

Áder János először Silvio Berlusconi olasz kormányfő védelmében szólalt fel az Európai Parlamentben, amikor az olasz sajtószabadságról vitatkozott a ház. „A sajtószabadság valóban nagyon fontos jog. De miért voltak csöndben az elmúlt húsz évben, amikor világos volt, hogy az egykori szocialista országokban a média jórészt a volt kommunista pártok kezében koncentrálódik?” – kérdezte képviselőtársait.

Áder legutóbb pedig február 16-án, a Magyarországot elítélő EP-határozat elfogadása után tett hozzá a vitához az Európai Parlamentben, amikor írásban így indokolta szavazatát: „Ez a politikai határozat szégyene az európai szocialistáknak és liberálisoknak, mert tények ismerete nélkül, elfogult sajtóhírekre alapozva, bizonyítékok híján született meg. Szégyene ez a politikai határozat a magyar szocialistáknak, mert a mennél rosszabb, annál jobb elvét követi”.