– Magyarország területének huszonegy százaléka Natura 2000-es védelem alá esik – mondja Kelemen Béla, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója. – Bár a Natura 2000 egy tízéves direktíva, a gazdák sokszor nem tudják, mi az, amiben másképp kell ezeken a területeken gazdálkodni. A környezetet a termőföldet megművelő gazdák védhetik a leghatékonyabban, a zöldhatóságoknak optimális esetben csak a tájékoztatás és az ellenőrzés szerepe jut. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint a román Nemzeti Környezetvédelmi Őrség kolozsvári területi ügynöksége ebben az ügyben megkísérli összehangolni a tevékenységét: közösen tartanak tájékoztatókat a gazdáknak a Natura 2000-es területeken folytatható gazdálkodás környezet- és természetvédelmi kérdéseiről.

– A magyarországi gyepek nagy része Natura 2000-es terület – magyarázza Kelemen Béla arra a kérdésre, miről is tervezik tájékoztatni a gazdálkodókat. – Ezeken a gyepeken például nem lehet bármikor kaszálni, csak akkor, amikor a jelölőfajok már nem költenek. A kaszálásra – a terület védettségétől függően – ezen az időszakon kívül is engedélyt kell kérni, amit sokan nem tudnak; ahogyan azt sem, hogy ezeken a gyepeken nem szabad trágyázni. Szántóföldek esetében tisztában kell lenni azzal, mely vegyszereket és hogyan szabad használni. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a gazdák tájékozatlanságból nem végeznek olyan tevékenységet, ami a Natura 2000 területen nem tiltott.

Kelemen Béla elmondása szerint Hajdú-Bihar megyében négy szakember végzi el az összes természetvédelmi ellenőrzést: körülbelül ötvenet előre terveznek, de hasonló számban járnak el közérdekű bejelentés alapján. Jellemzően a nemzeti parkok természetvédelmi őrei hívják fel a zöldhatóság figyelmét arra, ha valaki megszegi a gazdálkodási szabályokat.

– Az a tapasztalatunk, hogy aki nagyban gazdálkodik, igyekszik a megfelelő információk birtokában lenni –mondja el Kelemen Béla. – Rengeteg ügyfelünk van a hatósági tevékenység kapcsán, nem lesz nehéz hát összeállítani a meghívottak listáját. A két országban két-két rendezvényt tartunk: úgy tervezzük, hogy nem Debrecenbe, hanem a szóban forgó földekhez közelebb, olyan kisebb városokba visszük a tájékoztatót, mint Balmazújváros vagy Hajdúböszörmény. 2013-ban pedig Debrecenben lesz egy nagyszabású rendezvényünk a Föld napján, amely elsősorban a nagyközönségnek szól. Igyekszünk sok gyereket és felnőttet megmozgatni, de a rendezvényt kiegészítjük a gazdáknak szóló információkkal is.