Emlékeztetnek: Magyarország esete különleges, hiszen sosem fordult még elő, hogy egy tagállam ilyen mennyiségű törvényt fogadjon el ilyen rövid idő alatt. Ilyen értelemben a bizottság is új helyzet előtt áll. Arra is hivatkoznak, hogy ha amagyar kormány tavaly együttműködőbb lett volna, és érdemben reagált volna a bizottság aggályaira, kéréseire (például Viviane Reding igazságügyi biztos tavaly decemberi levelére, amelyben azt kérte a kormánytól, füg gesszék fel az aggályos intézkedések végrehajtását addig, amíg az uniós jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatban minden kételyt el nem oszlatnak), akkor nem eszkalálódott volna idáig a helyzet – Folyamatosan új ügyek, új aggályok merülnek fel Magyarországgal kapcsolatban – mondják az Európai Bizottságnál, hozzátéve, hogy ha lenne „lista”, akkor az rövidebb lett volna januárban, mint most.

Hogy mindennek mi köze a hiteltárgyalásokhoz? A kormánynak arra az érvére, hogy a bírák nyugdíjaztatásának például semmi köze a gazdasághoz, és ezért értelmetlen a hiteltárgyalások feltételeként megjelölni, a bizottságnál az a riposzt, hogy a jogbiztonság szavatolása a befektetőknek is fontos. – Ez Európa. A befektetők azért vállalják például Kínához képest a pluszköltségeket, mert itt jogbiztonság van – érvel egy bizottsági forrás.

A brüsszeli bizottságnál emlékeztetnek: nem egyszerű banki kölcsönről van szó, hanem „támogatási programról”, amely igenis állandó technikai segítséget, jelenlétet jelent a hitelezők részéről, még ha ezt Orbán Viktor a szuverenitás megsértésének is tekinti. Tehát – érvelnek a testületnél – az ügy nem pusztán a pénzről szól.

Kérdés, hogy a kormány elfogadja-e a programmal járó állandó segítségnyújtást.

A jegybank függetlensége továbbra is a legkritikusabb kérdés, és ez az IMF-nek is kiemelkedően fontos. A kötelezettségszegési eljárások és az igazságszolgáltatás függetlensége szintén perdöntők lehetnek. Ha ezekben az ügyekben a magyar javaslatok elfogadhatók, és a magyar kormány demonstrálja, hogy álláspontja megváltozott, nem konfrontálódik a bizottsággal, akkor a testület dönthet úgy, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások. Ez azonban alapvetően politikai döntés lesz.

A bizottságban uralkodó hangulatot jól jellemzi egy forrás költői kérdése: „Amikor Orbán Viktor Moszkvához hasonlítja Brüsszelt, utána miért vár tőlünk bármit is?”